Clinton Eastwood Jr. 1930. május 31-én született San Franciscóban. Tizenévesen költöztek a kaliforniai Oaklandbe, ahol a középiskolai tanulmányait befejezve bevonult a hadseregbe. Leszerelése után kezdődött a filmes pályája. Először B-kategóriás filmekben kapott szerepet, majd az USA-ban sorozatszínészként lett ismert a Rawhide című sorozattal (1955).
Karrierje Sergio Leone western trilógiájával lendült fel igazán, kiváltképp a harmadik, A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) hozta meg a világhírnevet Eastwoodnak, melynek köszönhetően... Több
Clinton Eastwood Jr. 1930. május 31-én született San Franciscóban. Tizenévesen költöztek a kaliforniai Oaklandbe, ahol a középiskolai tanulmányait befejezve bevonult a hadseregbe. Leszerelése után kezdődött a filmes pályája. Először B-kategóriás filmekben kapott szerepet, majd az USA-ban sorozatszínészként lett ismert a Rawhide című sorozattal (1955).
Karrierje Sergio Leone western trilógiájával lendült fel igazán, kiváltképp a harmadik, A Jó, a Rossz és a Csúf (1966) hozta meg a világhírnevet Eastwoodnak, melynek köszönhetően válogathatott a szerepekből (Kémek a sasfészekben – 1968, Kelly hősei – 1970).
1971-ben rendezte első saját filmjét, a Játszd le nekem a Mistyt! (1971) című thrillert, melyben a főszerepet is ő alakította. Ezt követően szerepet kapott a nagysikerű Piszkos Harryben (1971), melynek mindegyik folytatásában játszott.
A 70-es években két további westernt rendezett Fennsíkok csavargója (1973) és A törvényenkívüli Josey Wales (1976) címmel, majd olyan alkotásokban tűnt fel, mint a Mindenáron vesztes (1978) és a Bármi áron (1980), melyek a legjobban jövedelmező filmjei lettek. A 80-as években játszott a Párbaj a városban (1984) című filmben, de ekkor került a mozikba az utolsó Piszkos Harry is (Holtbiztos tippben – 1988). A nyolcvanas évek közepén rendezőként ismét a western műfajában alkotott (Fakó lovas – 1985).
Első komoly sikerét rendezőként a Bird - Charlie Parker élete (1988) című filmmel érte el, mellyen Golden Globe-díjat nyert, valamint a Cannes-i Filmfesztiválon jelölték a legjobb rendező kategóriában. Ezt követte Az elefántvadász (1990) majd a Nincs bocsánat (1992), utóbbi 9 Oscar jelölésből 4-et meg is kapott, köztük a legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járó díjat is.
A ’90-es években több olyan kasszasikerben is szerepelt, mint a Célkeresztben (1993) vagy a megosztó Tökéletes világ (1993). 1997. után szinte csak rendezői karrierjére koncentrált. A következő években forgatta az Éjfél a jó és a rossz kertjében (1997), az Űrcowboyok (2000), majd a Millió dolláros bébi (2004) című filmjeit. Utóbbinak egy személyben volt rendezője, szereplője, zeneszerzője és producere is, a munkájáért két Oscar-díjat kapott (legjobb rendező, legjobb film). Ezt követte többek között a Levelek Ivo Dzsimáról (2006) és a Gran Torino (2008), mely forgatása során bejelentette, hogy több filmben színészként már nem fog dolgozni. 2009-ben került mozikba az Invictus - A legyőzhetetlen (2009), mely Nelson Mandela életét dolgozta fel. Az alkotást számos kategóriában jelölték Oscar- és Golden Globe-díjra. J. Edgar - Az FBI embere 2011-ben debütált a mozikba, majd 2012-ben végül újra a kamerák elé állt Az utolsó csavarban.
A 2010-es években is rendkívül aktív volt. 2014-ben megrendezte az Amerikai mesterlövész című háborús drámáját Bradley Cooper főszereplésével, de ő maga is feltűnt a filmben. A filmet 6 kategóriában jelölték Oscar-díjra (köztük a legjobb filmnek járó díjra), de a jelölések közül végül egyet tudott díjra váltani (legjobb hangvágás). 2016-ban Tom Hanksszel dolgozott együtt a Sully - Csoda a Hudson folyón kapcsán, a filmet szintén a legjobb hangvágás kategóriában Oscarra jelölték. 2018-ban két filmmel is jelentekezett (A párizsi vonat, A párizsi vonat), majd megrendezte a valós eseményeken alapuló Richard Jewell balladája (2019) című drámát, melyet egy modern western, a Cry Macho - A hazaút követett 2021-ben.
Bár Eastwood a rendezést korábban csak hobbinak tekintette, rendezői munkássága rengeteg elismerést hozott neki, többek között 5 Oscar-díjat is, beleértve az Oscar keretén belül kiosztott Irving G. Thalberg Memorial Awardot.
(Beke Gábor)
