Ez nem egy vidám film, de Magyarországon sokakat érintő témát dolgoz fel, mert van vagy egymillió függőnk, és nekik jó pár millió közvetlen hozzátartozójuk. Igaz, nálunk nem a kábítószer, hanem az alkohol a legelterjedtebb addikciós szer, de lényegében a kettő egy kutya. Ráadásul a szenvedő többség szemszögéből mutatja meg, hogy milyen egy függővel élni.
Mila Kunis és Glenn Close kiválóan játszik, Stephen Root pedig kellemes meglepetést okozott, mert őt leginkább hibbant lúzer szerepkörökben láttam korábban, itt meg ő volt a normalitás egyik sarokköve.
Tehát van egy lánygyerek (Kunis), aki egy igazi hazug tolvaj, sunyi függő, minden romanticizálás nélkül ábrázolva, egy lepukkant, sarokba szorult manipulátor, kihullott fogakkal, totálisan szétesve, minden szempontból. Ez nem az a Mila Kunis, akit más szerepekben megszoktunk, itt inkább Willem Dafoe-ra hasonlít, mégpedig A világítótoronyból. Tizennegyedszer fut neki a rehabnak (és nem saját meggyőződésből vagy saját erejére támaszkodva), és az anyja teljesen tanácstalan, hogy mit kellene tennie, mert ezeket a köröket már annyiszor megfutotta, már túl van az összes hazugságon. Miután az első fél órában kicsodálkoztuk magunkat Kunis kinézetén és az általa játszott karakter rettenetes nyomorán, a figyelmünk nagyrészt az anyára és az ő személyes poklára terelődik. Mi is érezzük, hogy nincs megnyugtató megoldás, nem tudjuk, mi fog ebből kisülni, az egész helyzet iszonyú nyomasztó. Nincs a filmben ítélkezés és okoskodás, csak ezt a nagyon nehéz emberi szituációt ábrázolja, és ezt nagyon jól teszi.
Nem könnyű menet, de érdemes megnézni.
57 Négy jó nap (2020)
Egy édesanyja egyre elkeseredettebb módon próbál támaszt és segítséget nyújtani függőséggel küzdő lánya számára. több»
Szereplők: Mila Kunis, Glenn Close, Joshua Leonard, Stephen Root, Michael Hyatt
