A "Tetovált lány" franchise legújabb fejezetére nehezen tudok jobbat írni. Ebben a filmben gyakorlatilag minden rossz, vagy film közben elromlik. Hibás a koncepció, többnyire (Lisbeth és Blomkvist esetén különösen) rossz a színészválasztás, érdektelen és közhelyes a történet. Claire Foy rendkívüli színésznő, de egyrészt ez a szerep nem neki való, másrészt, ha már elvállalta, próbálkozik rendesen, de olyan gyenge a forgatókönyv, annyira klisés, olyan mértékben hiányzik belőle az eredetiség legapróbb szikrája is, hogy nem tud mást, ő is kudarcot vall. Sverrir Gudnason pedig egész egyszerűen túl fiatal a szerephez, így a néző valami furcsa idő-kvantum-csapdában érezheti magát a kronológiai nonszensz miatt. A legnagyobb probléma azonban a film létjogosultságából ered. Egy folytatás esetén a néző joggal várhatná el, hogy az új epizód összességében tegyen hozzá érdemben, vagy a történethez, vagy a társadalmi, egyéb üzenethez, vagy legalább főszereplőit árnyalja jobban. Ezekből itt semmi sem valósul meg. Az eredeti 3 rész a regények folytán rendelkezik saját létjogosultsággal, Fincher elkészítette az amerikai verziót, mely már nem volt annyira eredeti, de legalább jól sikerült, minőségi darab volt, ez most olyan, mintha a "szegény ember "Tetovált lányának" babérjaira törne. Egy rossz "B" film, semmi több.
A "Tetovált lány" franchise legújabb fejezetére nehezen tudok jobbat írni. Ebben a filmben gyakorlatilag minden rossz, vagy film közben elromlik. Hibás a koncepció, többnyire (Lisbeth és Blomkvist esetén különösen) rossz a színészválasztás, érdektelen és közhelyes a történet. Claire Foy rendkívüli színésznő, de egyrészt ez a szerep nem neki való, másrészt, ha már elvállalta, próbálkozik rendesen, de olyan gyenge a forgatókönyv, annyira klisés, olyan mértékben hiányzik belőle az eredetiség legapróbb szikrája is, hogy nem tud mást, ő is kudarcot vall. Sverrir Gudnason pedig egész egyszerűen túl fiatal a szerephez, így a néző valami furcsa idő-kvantum-csapdában érezheti magát a kronológiai nonszensz miatt. A legnagyobb probléma azonban a film létjogosultságából ered. Egy folytatás esetén a néző joggal várhatná el, hogy az új epizód összességében tegyen hozzá érdemben, vagy a történethez, vagy a társadalmi, egyéb üzenethez, vagy legalább főszereplőit árnyalja jobban. Ezekből itt semmi sem valósul meg. Az eredeti 3 rész a regények folytán rendelkezik saját létjogosultsággal, Fincher elkészítette az amerikai verziót, mely már nem volt annyira eredeti, de legalább jól sikerült, minőségi darab volt, ez most olyan, mintha a "szegény ember "Tetovált lányának" babérjaira törne. Egy rossz "B" film, semmi több.