Ajar, illetve Romain Gary után tájékozódtam, kiderült, hogy Jean Seberg egy darabig a felesége volt. Mindketten öngyilkosok lettek, bár Seberg halála eléggé kérdőjeles. Megnéztem a filmjei listáját, ez tűnt szimpatikusnak, hát megnéztem. Közben az adaptált regény írónője után is nyomoztam egy keveset, róla is érdekes dolgokat tudtam meg. Maga a film nem nagy durranás, nem is értem, hogy miért volt akkora siker, még nálunk is, három évvel a megjelenés után (1957!) Boldizsár Iván fordításában megjelent. Formai megoldása annyiban érdekes, hogy a filmbeli jelen fekete-fehér, a múltbeli történet meg ragyogó színes. Mondjuk a Riviéra meg is érdemli! Lerontotta a film élvezhetőségét, hogy a karót nyelt angol bájgúnár, David Niven is szerepelt benne, még ránézni is rossz, annyira nem szeretem. Viszont aki gyerekkoromban nagyon tetszett Mylady szerepében, Myléne Demongeot itt egy butácska nőcskét alakított sikeresen. Emlékezetes volt Juliette Greco még „lánykorában”, ő énekelte a film címadó sanzonját angolul!
Ajar, illetve Romain Gary után tájékozódtam, kiderült, hogy Jean Seberg egy darabig a felesége volt. Mindketten öngyilkosok lettek, bár Seberg halála eléggé kérdőjeles. Megnéztem a filmjei listáját, ez tűnt szimpatikusnak, hát megnéztem. Közben az adaptált regény írónője után is nyomoztam egy keveset, róla is érdekes dolgokat tudtam meg. Maga a film nem nagy durranás, nem is értem, hogy miért volt akkora siker, még nálunk is, három évvel a megjelenés után (1957!) Boldizsár Iván fordításában megjelent. Formai megoldása annyiban érdekes, hogy a filmbeli jelen fekete-fehér, a múltbeli történet meg ragyogó színes. Mondjuk a Riviéra meg is érdemli! Lerontotta a film élvezhetőségét, hogy a karót nyelt angol bájgúnár, David Niven is szerepelt benne, még ránézni is rossz, annyira nem szeretem. Viszont aki gyerekkoromban nagyon tetszett Mylady szerepében, Myléne Demongeot itt egy butácska nőcskét alakított sikeresen. Emlékezetes volt Juliette Greco még „lánykorában”, ő énekelte a film címadó sanzonját angolul!