Enyhülés

Egy nő nulla élettel, csak a munka, a munka, sok hasonlót látok... Aztán rájönnek, hogy az egész életük idejét elpazarolták a munkára, teljesen feleslegesen. A történet jó nagyon, nem annyira pörgős, de éppen tartja a szintet, hogy ne lankadjon a figyelmünk. A szereplők emberiek, természetesek, nem éreztem azt, hogy műanyagok lettek volna. Nem éreztem, hogy töltelék rész lett volna benne, felesleges időt nem pazarlunk a szériával. Van benne egy-két észszerűtlen történés, de ez nagyon kevés. Azért az pont jó volt, egy 5 másodperces cicivillantás. Aki munkamániás, az nézzen magába, milyen, ha egy embernek nincs élete, a sorozat ezt szépen megmutatja. Az élet nem a munka, csak egy kényszerű, felesleges időrablás.

Az első epizódjától kezdve megfogott, de a végén mégis az az érzésem támadt, hogy ebből a sorozatból hat helyett öt epizód is lehetett volna. Nem arról van szó, hogy egy egész epizód felesleges lett volna. Inkább csak az az általános érzésem, hogy a történetvezetés néhol lehetett volna kicsit feszesebb.