Woody Allen a korai vidám filmjei után karrierje egy pontján a "komolyabb" drámai művek felé fordult. A kritikai és közönségsiker azonban igen sokáig elmaradt ezeknek az alkotásoknak az esetében. Allent mindenki annak a szórakoztatóan neurotikus figurának szereti látni a vásznon, akit annak idején megkedveltek. A tragédiák és "felnőttes" témák nem kimondottan Allennek tulajdonított elemek. Az önéletrajzi utalásoktól hemzsegő Csillagporos emlékekben a rendező ezt a pályáját övező ellentmondást taglalja. Főhőse egy filmrendező, aki részt vesz a műveiből összeállított retrospektív fesztiválon. A hétvégén át tartó vetítéssorozat alatt különböző emlékek elevenednek fel, ahogy a rendező saját filmjeit nézve asszociál az azokat övező valós múltbeli eseményekre. A Csillagporos emlékek a Woody Allen által mélyen tisztelt modern európai szerzői filmek stílusában készült szatirikus vígjáték. Allen legfőképpen a Nyolc és fél című klasszikusból merít, amit Fellini szintén a saját pályáját övező kritikákra reflektálva épített fel. A különböző, lazán összefonódó epizódok között bolyongó rendező fekete-fehér portréja pedig Woody Allen megformálásában is épp olyan szórakoztató, mint Marcello Mastroianni alakításában volt annak idején!
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
