Jó film, csak valahogy az az érzésem, hogy kevesebb sokkal több lett volna. Egy 1996-os film, a Dardenne fivérek „Az ígéret” című munkája jutott az eszembe, amely témájában hasonló, de abban egyetlen történetet jelenítettek meg, mégis hatásában megrendítőbb, mint ez a hat történetszálból összeszőtt cselekmény. Egyébként a Lukas és a dirigens apa szálat teljesen feleslegesnek, nem ide illőnek éreztem. Az „ígéret földjének” hitt Hollandia az emigránsoknak nem kimondottan Kánaán. Szörnyű, tragikus sorsokat bemutató alkotás, egyformán lehet sajnálni az afrikai Yayát, a szófiai Zsenyát, vagy a bosnyák Sekát. A film után eltűnődtem, hogy az emberek ennyire vakok, képesek elhinni, hogy egy számukra teljesen idegen országban meg tudják találni a boldogságot?
Én nagyon szeretem a mozaikokból épülő filmeket, szerintem ez a fajta megoldás nagyon jól tud működni, ha vége felé van valamilyen csavar is a történetekben. Talán ezt a fordulatot hiányoltam ebből a moziból.
Nagyon szép a képi világa, ha másért nem, hát emiatt érdemes megnézni ezt a filmet, nagyon jó hangulatú. Viszont nekem egy kissé unalmas volt. Túlságosan is tele van szerintem üresjáratokkal, ehhez pedig már hangulat, vagy ízlés kell.
Egyszerűen jó volt nézni ezt a filmet, a kimér alakításokat, amik jól láthatóan nagyon nagy színészi teljesítmény rejt maga mögött. Tartalmilag nagyon mély mondandóval rendelkezik, amin én még órákig agyaltam a film után is.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
