Székely István magyar filmrendező 1899. február 25-én született Budapesten, polgári zsidó családban. Édesapja Székely Marcell Márkus, édesanyja Wechsler Mária volt. A Műegyetemen tanult két évig, de tanulmányait sosem fejezte be. A diploma megszerzése helyett újságíróként helyezkedett el A Hét című folyóiratnál, illetve az Apolló Kabaré számára írt műveket.
Első filmjét 1930-ban rendezte, az ő nevéhez fűződik az egyik első magyar kasszasiker, a Hyppolit, a lakáj (1931) elkészítése is. A... Több
Székely István magyar filmrendező 1899. február 25-én született Budapesten, polgári zsidó családban. Édesapja Székely Marcell Márkus, édesanyja Wechsler Mária volt. A Műegyetemen tanult két évig, de tanulmányait sosem fejezte be. A diploma megszerzése helyett újságíróként helyezkedett el A Hét című folyóiratnál, illetve az Apolló Kabaré számára írt műveket.
Első filmjét 1930-ban rendezte, az ő nevéhez fűződik az egyik első magyar kasszasiker, a Hyppolit, a lakáj (1931) elkészítése is. A következő néhány esztendőben sok vígjátékot készített (Lovagias ügy, Szerelemből nősültem, Nászút féláron stb.), amelyek a mai napig népszerűek. Ezek mellett több irodalmi feldolgozás (Lila akác, Légy jó mindhalálig, Ida regénye) köthető a nevéhez.
1938-ban feleségével, Ágay Irén színésznővel együtt elhagyta Magyarországot. Az 1950-es évek elején az Egyesült Államokban (itt produkciós céget is alapított) és Mexikóban élt, majd 1953-ban átköltözött Nyugat-Európába. Ebből a korszakából A Triffidek napja (1962) a legjelentősebb alkotása. 1973-ban elkészítette Lila akác című filmjét, amely az 1934-es mű átdolgozott változata volt, de egyben az utolsó filmje is. Emlékiratai 1978-ban jelentek meg.
Székely István 1979. március 11-én halt meg Palm Springs-ben.
(Filmbarbár)