Major Tamás 1910. január 26-án született Újpesten, római katolikus, kisnemesi családban, Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő és Papp Mária Rózsa Krisztina fiaként. Sokáig tévesen az a hír keringett róla, hogy zsidó származású.
Tanulmányait a Színművészeti Akadémián végezte 1930-ban, majd 1931-ben már szerződtette is a Nemzeti Színház. Sosem tagadta, hogy erősen baloldali gondolkodású, ezt megerősítendő fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független... Több
Major Tamás 1910. január 26-án született Újpesten, római katolikus, kisnemesi családban, Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő és Papp Mária Rózsa Krisztina fiaként. Sokáig tévesen az a hír keringett róla, hogy zsidó származású.
Tanulmányait a Színművészeti Akadémián végezte 1930-ban, majd 1931-ben már szerződtette is a Nemzeti Színház. Sosem tagadta, hogy erősen baloldali gondolkodású, ezt megerősítendő fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban is.
Színészként láthattuk vígjátékokban és drámákban egyaránt. Igazi népszerűségre a Tizedes meg a többiek (1965) című vígjátékkal sikerült szert tennie; páratlan fanyar humora, mélabús hangja és hangsúlyozása egyedivé tette játékát. Szinte az összes klasszikusnak számító magyar filmvígjáték megszületésénél jelen volt: Egri csillagok (1968), Utazás a koponyám körül (1970), Régi idők focija (1973), Ereszd el a szakállamat! (1975), Déryné hol van? (1975), A kőszívű ember fiai (1976), Ripacsok, Mephisto (1981), Első kétszáz évem (1986).
1945 és 1962 között a Nemzeti Színház igazgatójaként tevékenykedett, majd főrendezőjévé lett. 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt és 1982-től a Katona József Színház alapító tagjaként tartják nyilván.
Pályafutása során nem csak a színpadon, hanem a képernyőn is találkozhattak vele a nézők. Művészeti pályafutása során olyan díjakkal ismerték el munkáját, mint a Kossuth-díj, Kiváló művész és SZOT-díj.
Politikai pályafutása során országgyűlési képviselő és magas beosztású pártfunkcionárius is volt. A II. világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején 1956. október 31-én igazgatói székéből eltávolították, és ezzel egyidejűleg a színészek megnézhették a róluk készült káderlapokat.
A színész 1986. április 13-án hunyt el Budapesten.
(dulkap)