A CODA számomra egyértelműen az idei év legjobb filmjei között van. A nyers valójában ábrázolja a siketséggel járó nehézségeket, teszi ezt végtelenül szimpatikus, autentikus karakterekkel és életszagú történésekkel. A film elgondolkodtat, megnevettet, megríkat, azaz gyakorlatilag az érzelmek széles skáláján utaztatja a nézőit, pont úgy, ahogyan egy ilyen filmnek csinálnia kell. több»
A csókfülke 3. jóleső szórakozás, aminek mondanivalója is van, ha hagyjuk, hogy megtaláljon. Vicces, kedves és megindító, méltó lezárása a trilógiának. És talán nem az a megszokott happy end, amit mindenki várt, talán nem olyan tökéletes, mint amit szerettünk volna, de egy jól kitalált záró etap, amit újra és újra szívesen nézünk majd, ha valami kellemes vígjátékot vagy közös programot keresünk. több»
Beckett rohanása Zeusz szikláitól Athénig tart, ahol egy politikai perpatvar kellős közepébe csöppenve kell, hogy megtalálja a számítását. Bár a megoldás módja maga zseniális, a vége valahogy egy kicsit mesterkéltre sikeredett, de mégsem annyira, hogy ne lenne élvezhető ez a majd kétórás, idegőrlő hajsza. több»
Mindazonáltal a film nézhető, ha nem keresünk benne semmit, ami nem egy átlagos minőségű moziba való. Köszönhető ez annak, hogy Jonathan Hensleigh, a film rendezője eddig inkább forgatókönyvíróként volt ismert (Die Hard, Jumanji, Armageddon), és főleg rövidfilmeket rendezett. Valószínűleg nem akart, vagy nem mert eltérni a jól bevált módszerektől. Nem is tette. több»
A sci-fi műfaj, a film noir és Hugh Jackman elkötelezett híveként számomra az Új múlt elég keserű csalódás volt, pedig ennyi pénzzel és erőfeszítéssel a viszonylag érdekes alapötletre támaszkodva akár valami jót is ki lehetett volna hozni belőle. Az egyetlen vigaszom, hogy a betoncsizmában a mindent elnyelő óceán legaljára küldött végkifejlet után ebből legalább garantáltan nem lehet második részt csinálni. több»
A stáblista alatt megismerhetjük a csatában elveszett és a csatát túlélő katonák portréit, mint ahogy eszünkbe jut egy másik, hasonló dramaturgiával, de jóval korábban készült háborús filmeposz, a Mel Gibson főszereplésével leforgatott Katonák voltunk (2002). Ha az tetszett, ez a film sem fog csalódást okozni. több»
Párban vagy egyedül is érdemes megnézni, az Így vagy tökéletes remek nyári kikapcsolódás: vicces, szerethető, és ami a legfontosabb, hogy hús-vér emberekről szól. Rá fog venni, hogy egy kicsit magadba nézz, de emlékeztet, hogy nem kell mély depresszióba esned a hibáid miatt, és inkább próbáld élvezni az életet. több»
Eléggé kiábrándító, ha az ember nekilát lisztet, cukrot, vajat meg tojást enni nagykanállal, de ha mindezekből a mérsékelten csábító dolgokból egy ügyes cukrászsüteményt varázsol, azt már nehezebb visszautasítani. Nem valószínű, hogy a Babyteeth népszerű lesz, mert túl kevéssé igazodik az elvárásokhoz, kultikus meg szintén nem lesz, mert valamennyire azért igazodik. Nekem itt középen pont megfelelt. több»
Amikor hazajövök egy-egy filmről, a család érdeklődésére néha csak annyit válaszolok, hogy „Érdekes volt”, amire a standard kérdés mindig az, hogy „Tényleg érdekes, vagy úgy érdekes, mint mikor a nagyi megkérdezi, hogy milyen az új ruhája?” Attól tartok, ez inkább a nagyi ruhája volt. Sok szépet és jót elmondtam a fentiekben a Bárányról, pedig igazából annyira nem tetszett. Aki szeretne egy jó nagyot tűnődni, miközben csodás tájakon vérfagyasztó nyájakat nézeget, üljön be rá nyugodtan. több»
Vannak benne jó és unalmas jelenetetek szép számmal, sztereotip alakok is felbukkannak párosával, és a sorozat egyik lényegi mondanivalója (ezt keményen sulykolják is a nézőkbe) mégiscsak az, hogy ez az egész borzalom a DEA hibája. Viszont mégsem mondható rossznak. Sok benne a hiba, de van benne néznivaló is bőven. több»
84 Coda (2021)