Egy fiatal nő küzdelme őslakos örökségének megvédéséért egy olyan világban, ahol az idegengyűlölet egyre erősödik, az éghajlatváltozás veszélyezteti a rénszarvaspásztorkodást, és a fiatalok a kollektív kétségbeesés miatt az öngyilkosságot… Több
Egy fiatal nő küzdelme őslakos örökségének megvédéséért egy olyan világban, ahol az idegengyűlölet egyre erősödik, az éghajlatváltozás veszélyezteti a rénszarvaspásztorkodást, és a fiatalok a kollektív kétségbeesés miatt az öngyilkosságot… Több
A trhiller műfaj megtévesztő, mert talán skandináv krimire asszociál miatta a néző. Inkább néplélektani drámának, etnikai filmnek titulálnám. A számik (lappok) Skandinávia 4 országában szétszórtan élnek, nagyjából 80 ezres lélekszámban. Európa utolsó... Teljes kritika
Megmondom őszintén, ezt a filmet nem nagyon éri meg megnézni. Nagyon kevés dolog történik benne, az is annyira repetitív és kiszámítható, hogy a történet végére teljesen elveszti jelentőségét. Egy katarzis vagy karaktermentes sztori ez, melynek egyel... Teljes kritika
Én még a dokumentumfilmeken sem unatkozom, ha érdekesek, szeretem őket. De ez a film számomra nagyon unalmas volt, a felétől pedig átfordult egy se füle, se farka pszichothrillerbe. Értem a szándékot, de sajnos nem valósult meg, nem a számi közösség ellen harcoltak, ez inkább csak egyetlenegy őrült pszichopata ámokfutása volt, akitől félt mindenki. Pedig a látvány, a táj, a rénszarvasok, a zene, a népviseleti öltözékek nagyon szépek voltak, de úgy kellett darabokból összeraknom, hogy mit is akart a film elmondani. Sokkal többet érdemelt volna ez a téma.
A film alaposan felderítette, hogy mennyire keveset tudok a számi kultúráról, a hagyományápolás lapp mestereiről. Svédország, Norvégia és Finnország legészakibb részén élnek, és kétségbeesett harcot folytatnak az előítéletekkel. Küzdelmes az életük, mert a hagyományaik, az örökségük megvédése – a nálunk sem idegen fogalom miatt – idegengyűlöletbe ütközik. A történet, a helyszín, a megjelenés mind kuriózum a filmben, ami egyébként a bosszúig fajuló drámai összecsapásról ad egy rendkívül figyelemreméltó beszámolót.
Aki egy jó svéd bűnügyi thrillere/krimire számít, az csalódni fog. Uncsi, vontatott, és a karakterek/szereplők sem érdekesek.
Az elmúlt években több számi művész, zenész és író kapott figyelmet és elismerést munkáival az északi országokban. Amanda Kernell rendező „Sami Blood” című dokumentumfilmje a 2017-es Göteborgi Filmfesztivál fődíját kapta. Mats Jonsson „When We Were Sámi” című műve, amely a szerző azon kísérletét követi nyomon, hogy összeegyeztesse a közelmúltban felfedezett számi származását svéd identitásával, 2021-ben az első képregény lett, amelyet jelöltek a rangos Augustus-díjra. Maret Anne Sara művész megindító tiltakozó alkotása, a Pile O'Sápmi kiállításra került Norvégia nemrégiben felavatott oslói Nemzeti Múzeumának bejáratánál. A 2022-es Velencei Biennálé skandináv pavilonját teljes egészében a számi művészeknek szentelték.
A film alapjául szolgáló Stöld (Stolen) c. könyv 2021-ben elnyerte a Svédország olvasói által megszavazott Év Könyve díjat.
Ann-Helén Laestadius újságíróként 7 éven át gyűjtötte az anyagot és a bátorságot, hogy megírja könyvét. A végső lökést két unokatestvére öngyilkossága adta meg, akik jelzői a számi népet érő zaklatásoknak, s az ebből fakadó elkeseredésnek és alacsony önértékelésnek.
A film Ann-Helén Laestadius írónő Stöld (Stollen) című regénye alapján készült. A könyv sikeres lett Svédországban. A szerző maga is számi származású, saját életéből merített a mű megírásához.
A film írója, Ann-Helén Laestadius családtagként látható a temetési jelenetben.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
