Először, mikor kikapcsoltam a filmet, csak ízlelgettem, vajon mit is láttam, mit is értettem meg belőle? Dan Kwan és Daniel Sheinert rendezték a filmet és a forgatókönyvet is ők írták, és egyben ők is rendezték a filmet. Michelle Yeoh pedig eszméletlen! A Tigris és Sárkány, a Kőgazdag ázsiaiak, és a Holnap markában ( többek között) sztárja....
Minden. Mindenhol. Mindenkor.....
Abszolúte nem túlzás azt állítani, hogy a külföldi kritikusok teljesen el voltak ájulva Dan Kwan és Daniel Sheinert második nagyjátékfilmjétől. A Daniels rendezőpáros 2016-ban vált ismertté Az ember, aki mindent tudott című filmmel. A partra vetett Paul Dano és egy hullát alakító Daniel Radcliffe bizarr története mindenképpen érdekesre, de olykor feleslegesen ostobára, gagyira és nevetségesre sikeredett, így én magam is értetlenül álltam az új film fogadtatása előtt. Az elején nem is számítottam többre egy nagyon profi multi-kulti-verzumos őrültségnél, de hamar rájöttem, miért övezi ekkora rajongás a Minden, mindenhol mindenkor című filmet.
Evelyn Wang (Michelle Yeoh) egy egyszerű kínai bevándorló, aki egy mosodát vezet rettenetesen bamba és nyámnyila férjével ,na meg nagypofájú kamasz lányukkal. A mindennapi idegességet és kilátástalan hétköznapokat még az adóhivatal fenyegetései is tetőzik, de mikor Evelyn úgy érzi, nem bírja tovább, valami eszméletlen dolog történik. Hamarosan egy olyan multiverzumon átívelő háborúba csöppen, ami alapvetően változtatja meg életét, felfogását, gondolkodását és jóformán szinte mindent, amit eddig tudott.
A szuperhősfilmbe illő alaphelyzetre könnyedén azt mondhatnánk, hogy uncsi, de szerencsére ennél jóval többről van szó: a Wang család tagjai mélyre ásnak a nihilizmusban, és úgy képesek tanítani az emberi jóságáról és az élet létjogosultságáról, és értelméről, hogy egy percig sem válik unalmas esti mesévé a világ sorsát fenyegető küzdelem. Kwan és Sheinert ötleteinek eredetisége páratlan, és úgy zúdítják ránk kreatív és bölcselkedő, szuggesztív gondolataikat, hogy egy idő után ki sem látunk alóluk, mégis mindig többet és többet akarunk látni és tudni!
A Minden, mindenhol, mindenkor komolyan veszi címét, hiszen őrült tempóban beszél mindenről, mindenféle stílusban és korszakban, teret és időt meghajlítva. Rá kell hangolódni a ritmusára, ami eleinte nem könnyű feladat, de ha egyszer megvan, egy pillantásnak fog tűnni a 139 perces játékidő – ebből egyébként elég sokat fogunk sírással tölteni, mivel könnyfakasztó poénokból és drámai történésekből sincs hiány.
A film remek és mozgalmas atmoszférája szabályosan az arcunkba robban, képi világa pedig egyszerűen zseniális, szinte rá sem fér a vászonra, annyi a mondanivalója. Ez különösen igaz az akciójelenetekre, melyekben Danielsék remekül kiaknázták a multiverzum szürreális világa adta lehetőségeket – Evelyn ugyanis hozzáfér különböző verzióinak emlékeihez és tudásához, így egyszerre kerül 'mi lett volna ha' szituációkba, és tesz szert lehengerlő harcművészeti képességekre harc közben, ami megbabonázza a nézőt!
Egyenes, fókuszált a történet vezetése. Az operatőri munka is fantasztikus. Zseniális! Még nem tértem magamhoz!
Öt csillag, nem is lehet kérdés! Mestermunka, én pedig le is ettem magam, annyira a filmre koncentráltam. De nem baj! Idővel klasszikus lesz, az már biztos!
akció | fantasy | kaland | sci-fi | vígjáték
Borzalmas fenyegetés készül eltörölni az összes, létező univerzumot. Látszólag semmi remény arra, hogy bárki is megmeneküljön, de talán még nincs minden veszve. A létet... több»
Szereplők: Jamie Lee Curtis, Michelle Yeoh, Jenny Slate, Harry Shum, Jr., James Hong
Azért milyen Murphy, hogy pont egy mosodában játszódó film nézése közben eszed le magad! :D Amúgy jó lett az írás. ;)