Meglepően jó kis sorozat, jellegzetesen olasz, európai stílusban.
A thriller mellé odatenném a dráma és krimi műfajt is, sőt, inkább azokat.
A vörös ajtó (La porta rossa) legfőbb erénye a filozofikus elgondolkodtatás: miért titkolunk annyi dolgot, mi... Többért utálkozunk vagy szeretünk, s miért nem tudunk változtatni, ha rossz nekünk.
Érdekes a főszereplő nyomozó, Leo látáspontja, az eltávozott lélek belelát mások gondolataiba, életébe. Vajon mi is meglepődnénk családtagjainkon, munkatársainkon, ha egyszerre csak mindent tudnánk róluk?
