Moziműsor

A mohácsi csata 500. évfordulójára készült dokumentumfilm új kutatási eredményekre támaszkodva, magyar, török és olasz történészek megszólalásaival idézi fel a magyar történelem egyik legmeghatározóbb ütközetét. A színészi rekonstrukciók és a látványos 3D-s csatajelenetek segítségével nemcsak a csatához vezető eseményeket és a vereség következményeit mutatja be, hanem igyekszik több, régóta élő történelmi félreértést is árnyalni, és új nézőpontból megvilágítani Mohács jelentőségét.

John Davidson igaz története. 15 évesen Tourette-szindrómával diagnosztizálták, társai őrültnek tartották. Olyan állapotba került és olyan problémákkal küzdött, amelyeknek csak kevesen voltak tanúi. Felnőttként kampányolt a Tourette-szindrómával élőkért, 2019-ben pedig átvette az MBE-kitüntetést a királynőtől.

Jo és Raissa a Nakali nevű, elfeledett sziget különös világában rekednek. Rájönnek, hogy az egyetlen út hazafelé talán egy egész életnyi emlék és érzelem feláldozását követeli.  

A Mancs őrjárat tagjai egy titokzatos viharba kerülnek, és lezuhannak egy feltérképezetlen, dinoszauruszokkal teli trópusi szigeten. Itt találkoznak Rexszel, a kutyával, aki évek óta a szigeten rekedt, és közben a dinoszauruszok szakértőjévé vált. Amikor ősellenségük, Humdinger polgármester felelőtlen bányászatba kezd, hogy kiaknázza a sziget természeti kincseit, akaratlanul is kitörésre késztet egy hatalmas, addig szunnyadó vulkánt. A kutyik minden eddiginél nagyobb téttel bíró, dinoszauruszléptékű mentőakciók sorozatába csöppennek, miközben meg kell állítaniuk Humdingert, mielőtt a szigeten minden kipusztul.  

Bongor, a fiatal és egyre sikeresebb szabadkai rapper látszólag a karrierje csúcsai felé tart, miközben belül az alkoholizmussal, családi traumáival és önmaga legsötétebb részeivel küzd. Terápiára jár, hogy szembenézzen függőségével, az ülések során azonban egyre világosabbá válik számára, hogy gyerekkora óta követi egy Árnyék, amely a fájdalmából és az alkoholtól való függéséből táplálkozik, és lassan átveszi az irányítást az élete fölött. Bongor egyetlen valódi fegyvere a zene: őszinte, megelevenedő dalain keresztül próbálja feldolgozni múltját, az apjához fűződő bonyolult viszonyát, párkapcsolati vívódásait és a józanságért folytatott harcát. Ahogy a valóság, az emlékek és a fikció határai összemosódnak, a rapper egy belső utazás végén kénytelen szembenézni az Árnyékkal, hogy eldőljön, képes-e visszaszerezni az uralmat saját élete felett.

Tad már számtalan kalandot átélt, de rá kellett döbbennie, hogy élete legnagyobb kihívása mégis az apaság. Kétéves lánya, a bátor és örökké kíváncsi Olimpia mellett a hajdan vakmerő felfedezőből túlóvó szülő vált, aki még a legenyhébb széllökéstől is megpróbálja megóvni gyermekét. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Múmia és Ramóna egyre nehezebben viselik, hogy minden figyelem a kislányra irányul. Amikor a csapat rábukkan a legendás csodalámpára, Múmia megelőzi társait, és azt kívánja, hogy visszatérhessen saját korába és szülőföldjére, a titokzatos perui Paititibe – méghozzá 1502-be. Tad és Sara azonnal a nyomába erednek, hogy még időben visszahozzák őt, mielőtt döntése örökre megváltoztatja a történelmet, és ezzel Olimpia létezését is veszélybe sodorja.

1997. augusztus 29-én a Skynet kirobbantotta a III. világháborút, amely 3 milliárd áldozatot követelt. A túlélőknek azonban a gépek ellen is meg kell küzdeniük. A Skynet egy új, fejletteb Terminátort küld a múltba, hogy megölje az emberek vezérét, a tinédzser John Conort. Csakhogy az emberek is visszaküldik saját, átprogramozott Terminátorukat (Arnold Schwarzeneggert): a bolygó jövője a két gép összecsapásán múlik.

John Hammond, a vállalkozó kedvű, excentrikus milliárdos borostyánba zárt dinoszauruszvérből újraalkotja az őslényeket. Mindössze hónapokkal a tervezett megnyitás előtt meginvitál két jeles dinoszaurusz-szakértőt, Dr. Alan Grantet és Dr. Ellie Sattlert, egyikük szerint azonban a folyamatok csakhamar ellenőrizhetetlenné válnak. Hiába az áttörhetetlennek tűnő biztonsági rendszer, a park tervezői nem számoltak az emberi természet végtelen móhóságával, mely katasztrófához vezethet.

A film Tarr Béla rendező és Krashnahorkai László író együttműködésének eredményeképp született meg. A kárhozat az elszigeteltség, az érzelmi csalódás és az unalom komor és nihilista portréja. Tarr a filmben szinte statikus kamerát, lassú panorámákat, elhagyatott és nyomasztó ipari környezetet és melankolikus zenét használva teremti meg az alkotás sajátos atmoszféráját. A film az élet sivárságának és az emberileg torz karakterek lelki gyengeségének tükröződése. A történet főszereplője Karrer, aki céltalanul éli az életét, napjait általában egy itallal fejezi be a Titanikban, ahol beleszeret egy bár énekesnőjébe...

María Ángeles, egy 79 éves spanyol nő egyedül él Tangerben, és békés, megszokott mindennapjait éli, amikor a lánya Madridból megérkezik, hogy eladja azt a lakást, amelyben egész életét leélte. María Ángeles azonban nem hajlandó elhagyni az otthonát: minden erejével küzd azért, hogy visszaszerezze a lakását és a személyes tárgyait, miközben váratlanul újra felfedezi a szerelmet és az érzékiséget.