A Wall Street farkasa

Nagyon népszerű film Magyarországon a Wall Street farkasa, mely a '80-as évek végének és a '90-es évek elejének gyors meggazdagodási korszakát idézi fel. Ez volt az az időszak, amikor még valóban lehetett a tőzsdén mesés vagyonokat villámgyorsan keresni és az élet császáraivá válni, különböző trükkökkel. A központi karakter valós megfelelője Jordan Belfort, akit a filmben Leonardo DiCaprio alakít, így tehát egy valós alapú sztoriról beszélünk. A film emléket állít az emberek becsapásának és a féktelen életmódnak, a tobzódásnak és az élvezetek hajszolásának. Sok fiatal számára afféle életmód-útmutató arról, hogy lehet és hogyan kell mások becsapásával és tönkretételével hatalmas vagyonokat szerezni, hogy aztán azt nőkre, kábítószerre és bulikra költsük. Nem mondanám tehát, hogy a film túl nemes célt szolgálna, inkább az ízléstelenség és féktelenség giccses aranyszobra filmes változatban. Scorsese filmjeit soha nem szerettem, de nálam ez a film a mélypontja a mélynövésű olasz rendezőnek. Értékelés: 3 csillag.

Valószínűtlen és hiteltelen az, ahogyan Scorsese láttatja ebben a filmben a 80-as évek végének könnyű pénzszerzését az amerikai tőzsdéken. Jordan Belfort (DiCaprio) alakja hamisságot sugall. Az egész karakter a hedonista élvhajhász tobzódást sugározza. A film mégis nagyot ment a rajongóknál 2013-ban, és épp 10 éve minden rajongó elhitte, hogy annak idején, a 80-as években valóban ilyen egyszerűen lehetett mesés vagyonokhoz jutnia egy ügyes brókernek. Sajnálatos, hogy egy olyan jó színész, mint Leonardo DiCaprio, és egy olyan remek rendező, mint Scorsese egy ilyen film miatt lett híres(ebb). Ugyanakkor Margot Robbie káprázatos a filmben, miatta esetleg érdemes megnézni. De így is zavaró a filmben bemutatott féktelenség és ízléstelenség, illetve tobzódás, ami teljesen hamis és történelemhamisító, hiszen nem úgy zajlottak a dolgok annak idején. Értékelésem nem lehet több 40-50 százaléknál, az is inkább Robbie kisasszony miatt, akinek ikonikus jelenetei ma is elő-elő kerülnek a filmrajongóknál.

Azt hiszem, hogy Scorsese mindig jobbat hoz ki magából, ha egyszerűen csak eltávolodik a "történelmi maffiafilmek" zsánerétől... vagy micsodától. :) Érezhetően az a téma nagyon közel áll hozzá, de akár a Taxisofőrt, akár a Némaságot, vagy épp ezt a filmet vesszük tőle, egyszerűen kiemelkedő darab, amit bármikor meg lehet nézni.

Scorsese megragadott 2013-ban egy olyan 80-as, 90-es évekre jellemző témát, mely nagyon betalált a korabeli ifjúságnál. A lényege: a tőzsdén való gyors és könnyű meggazdagodás és mesés élet kialakítása, hatalommal, gyönyörű nőkkel és végtelen luxussal. Persze az egész egy tökéletes túlzás-dömping, mely azt az illúziót kelti, mintha mindez valóban mindennapos eset lehetett volna a 90-es években. A fiatalok azért is rezonáltak azonnal a sztorira. Ki ne vágyna ilyesmire, főleg 18-20 évesen. De mégis csak úgy b@romság az egész, ahogy van, különben akkortájt sokan megcsinálták volna, amit a filmbeli Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio). De nem így mentek a dolgok, még 1990-ben sem. Margot Robbie figyelemre méltó jelenség, de az ő karaktere is túlzás. Az egész film olyan, mint egy mézédes sziruppal leöntött csiricsáré, színes és ízléstelenül hivalkodó tortahegy, cukorkákkal és sok-sok firlefranccal. Giccses is, irreális is. Nekem soha nem jött be, noha a környezetemben szinte mindenki odavan érte. Nálam 20%.