Nagyszerű romantikus szerelmi dráma Hollywood ötvenes éveiből. Carrie (Jennifer Jones), a fiatal vidéki naiv lány Chicagóban próbál szerencsét. Egy munkahelyi baleset miatt kidobják az állásából, de a vonaton megismert férfi „pártfogásába” veszi, hitegetve, hogy majd elveszi feleségül.… Több

FILMINFÓ
Író: Theodore Dreiser
KULCSSZAVAK
A címazonosság dacára nem szabad összetéveszteni ezt a darabot a kétszer is megfilmesített (egyébként jó) Stephen King-adaptációkkal! A film megvalósítását már 1937-ben tervezték, de a cenzúra nem engedélyezte. 1952-ben a Paramount égisze alatt született meg a filmváltozat, a többszörös Oscar-díjas William Wyler rendezésében. Az eredeti irodalmi mű - az első amerikai naturalista regény - a puritán Amerikában felzúdulást keltett. Címadó hősnője házasság nélküli viszonyt folytat, később pedig egy nős, gyermekes házasemberrel szökik meg. Ma már nem kerül olyan súlyos megítélés alá, de 1900-ban maga volt az erkölcsi fertő. A film mai szemmel értékelhető kimagasló erénye a nagy brit színész, az 1947-ben lovaggá ütött Sir Laurence Olivier lenyűgöző teljesítménye. Alakítása méltó lett volna a legmagasabb elismerése is, meglepő módon még csak nem is nevezték az Oscar-díjra. Ahogy Olivier ábrázolja a szerelmes férfi rajongását a szeretett nő iránt, érte még a lopástól sem riad vissza, csak azért, hogy méltó körülményeket teremthessen számára. A végső jelenetben az éhenhalás szélén álló csavargó megjelenítése utolérhetetlen színészi bravúr.
Olivier feltehetőleg azért is fogadta el ezt a szerepet, mert az akkori felesége, Vivien Leigh is Amerikában forgatott. Ő is fantasztikus alakítással tünt ki a Tennessee Williams darabból készített 1941-es, „A vágy villamosa” című Elia Kazan rendezésben. Blanche szerepét játszotta, helyesebben élte át. Stanleyt a nemrégiben felfedezett Marlon Brando alakította.
Theodor Dreiser (1871-1945) Sister Carrie (1900) című, a megjelenésekor nagy botrányt kavaró regénye alapján. Magyarul Carrie drágám címmel több kiadásban is olvasható.