Lángoló test

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Számomra elég korán érdektelenségbe fulladt a sorozat, mert nagyon hamar kiderül a „rejtély”, emellett a végén számtalan tisztázatlan kérdés marad, ami nem feltétlenül problémás, hiszen az élet is ilyen, ám valahogy nem sikerült berántania. Elég szomorú viszont, milyen kép tárul elénk a társadalomról – kit hogyan ítélnek meg, hogyan kezelik a szexuális visszaéléseket, hogyan lehet vígan csalni évekig a párod, miközben számtalan ember szemrebbenés nélkül „asszisztál”, mennyire ismerheted valójában a barátaid, mennyi önbíráskodást „tusolnak” el.

A valódi krimi virágzó műfaj, egyre több produkció él a lehetőséggel. Ilyen a „Lángoló test” című drámasorozat, amely valós eseményeken alapul. A velejáró probléma mindig az, hogy az eset tényei ott vannak az interneten, hogy mindenki számára elérhető. Tehát az írón, a rendezőn és a producereken múlik, hogy a karaktereket elég vonzóvá tegyék ahhoz, hogy az emberek megnézzék a drámát, még akkor is, ha ismerik a végeredményt. A minisorozat a bűncselekmény felderítésével kezdődik, majd nyolc epizódot töltenek a háttértörténettel – egy melodramatikus történettel, tele titkos ügyekkel, feszült őrizetbe vételi harcokkal, rendőri korrupcióval, médialátványokkal és tárgyalótermi intrikákkal. Rosa, a gyászoló, sértett fél. A „Lángoló test”-nek megvannak a hibái, de Úrsula Corberó szerepalakítási taktikája működik – Rosa lendületes előadása hátán viszi a drámát, segít a nézőknek túllépni rajtuk, és ügyesen beleültet ebbe a nagyon összetett történetbe. A probléma, hogy a sorozat nem igazolja Rosa cselekedeteit; miért gyönyörködött a hűtlenségben és a partnerváltogatásban? Mit jelentett a férfiakkal való kapcsolata? Hogyan érezte magát nőként a rendőrségen? Miért ölne meg egy másik férfit? A sorozatnak minden eszköze megvan ahhoz, hogy felkapott legyen, és kétségtelen, hogy a néző egy nap alatt majd befalja… nézd meg, de ne lepődj meg azon, ha több kérdésed lesz, mint válaszod a történettel kapcsolatban.

Nos, a látottakat nehéz kategorizálni. Besorolni feketébe vagy fehérbe, jóba vagy pocsékba. Számomra pörgős volt, és a darálandó kategóriába tartozott. Ok, nem utolsó szempont az sem, hogy szinkronos, így főzés közben is ment. Folyamatosan csöpögött ... Többaz infó, jöttek a részletek, nem untam el. A Rosa Peralt alakító színésznő remekül hozta a „kicsapongó, sohasem állapodok meg, és senki nem elég jó” formát. Az, hogy ennek az alapja igaz történet, még jobban elgondolkodtatja az embert. Ezek a spanyolok olyan egyformák, hogy néha azt se tudtam, melyik fickó melyik! Egészen elképesztő, hogy a spanyol bíróság milyen ítéletet hozott, ahhoz képest, hogy Magyarországon mi a módi! LOL. A kislányt sajnálom. Nem volt ez rossz sorozat!

Az ötlet jó, de a megvalósítás fájóan átlagos lett. Ezt a történetet egy fordulatos forgatókönyvvel, feszes tempóban kellett volna előadni. Kár érte.

Teljes mértékben, kétségbeejtően, pofátlanul átlagos az egész. Semmi új, semmi nagyon izgi, nagyon forradalmi, csak kipipálja a szükséges dolgokat és megy tovább. Egy szappanopera, amibe valamivel több pénzt öltek.