Folklór

Érdekel a kelet-ázsiai országok kultúrája, így hát megörültem, mikor tudomást szereztem erről a sorozatról, amelyet inkább antológiának hívnék. Ha jól emlékszem, mind a hat részt az egyes országok külön stábja készített, ez meg is látszik a végeredmé... Többny hullámzó színvonalán. És külön öröm, hogy nem készült szinkron hozzá, sokat ad hozzá a különböző nyelvek élvezete, ha már kulturális elemekből merít. Egyrészről érdekes volt megismerkedni a történetekkel, az ázsiai mondák tipikus elemei, szellemek, démonok, babonás hiedelmek rendre visszaköszöntek. Másrészről hirtelen el is felejtettem, hogy a rémtörténetek gyerekeknek szólnak, és egyáltalán nem rémisztőek. Néhány rész egész jól sikerült, az indonéz, dél-koreai és a thai tetszett inkább, ezekben a történetekben több misztikum kapott helyet. A japán is jól indult, de a vége gagyi lett. Végül is nem bántam meg, hogy megnéztem, az említett részek tartalmaznak emlékezetes jeleneteket annak ellenére, hogy az alapanyag mégiscsak olyan, amelyet nehezen lehet élvezetes filmmé adaptálni.