Érdekességek (26)
Gorgót és anyját is ugyanaz a színész alakította ugyanabban a szörnyruhában. Különböző méretű díszleteket és modelleket, valamint a szörnyek üvöltésének különböző hangterveit használták fel, hogy azt a látszatot keltsék, hogy két drámaian eltérő méretű szörnyről van szó.
A film végét Eugène Lourié lánya ihlette, aki elsírta magát a korábbi Behemoth the Sea Monster (1959) című film végén, amikor a benne szereplő szörnyet megölték (az apja rendezte azt a filmet). Amikor ez megtörtént, úgy döntött, hogy életben hagyja a filmben szereplő két szörnyet.
Sam és Joe hajójának neve MV Tritan volt.
Maurice Kaufmann, aki a rádióriportert játssza ebben a filmben, a Behemoth the Sea Monster (1959) című filmben a szörnyet elpusztító mini-tengeralattjáró kormányosa volt, amelyet szintén Eugene Lourie rendezett.
Ennek a filmnek a cselekmény alapelemét – egy látszólag nagy lény fogságban esik, majd a még nagyobb szülője (jelen esetben az anya) jön, hogy kiszabadítsa a gyermekét – hat évvel később „kölcsönözték” a Daikyojû Gappa (1967) című japán óriásszörnyfilmhez (ott a kis szörnyeteg apja és anyja jön el), majd több évtizeddel később ismét, A cápa 3. (1983) című filmhez.
1961 és 1965 között a Charlton Comics kiadta a film egy képregény-adaptációját, majd egy 22 számból álló képregénysorozatot, valamint egy három kiadásból álló spin-off képregény-minisorozatot, amelynek az 1. számnak Gorgo bosszúja, valamint a 2. és 3. szám egyaránt Gorgo visszatérése címet kapta.
A film két főszereplője közül Bill Travers inkább Robert Armstrong karakterére hasonlít a King Kong (1933) című filmben, aki pénzért akarja kizsákmányolni Gorgót, míg társa, William Sylvester Bruce Cabot karakteréhez hasonlóan rokonszenvezik a lénnyel.
Hasonló filmek
A film nyitójelenetében a producerek elismerik a nagylelkű segítséget és együttműködést, amelyet London és Dublin hatóságai nyújtottak, és ami lehetővé tette a film elkészítését.
A londoni piros emeletes buszok oldalán elhelyezett SEE GORGO (magyarul: Lásd Gorgót) táblák cselekményelemként azt a célt szolgálják, hogy a közönséget vonzzák, hogy Gorgót „élőben” lássák a cirkuszban. A való életben a jelek valószínűleg a film reklámozására szolgáltak.
A film zenéjét a híres olasz zeneszerző, Angelo Francesco Lavagnino írta, és egy 125 tagú londoni szimfonikus zenekar játszotta el.
A szörnyjelmezbe Bob Bura báb-animátor bújt bele.
A film londoni premierje 1961. október 27-én volt a londoni Pavilionban, abban a színházban, amely abban a jelenetben volt látható, amikor Gorgót átvezetik a Piccadilly Circuson. És ott épp a klasszikus A múmia (1959) című horrorfilmet játszották.
Az újraírások és az ebből eredő újraforgatások miatt a film költsége 650.000 dollár volt, azaz körülbelül annyiba került, mint a King Kong (1933) című film közel 30 évvel korábban.
