Francisco Goya (1746–1828) az 1780-as évektől kezdve több évtizeden át a spanyol királyi udvar festője volt. Ez idő alatt számos portrét készített spanyol uralkodókról, arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és még saját magáról is. A londoni National Gallery 2015 végén és 2016-ban… Több
Francisco Goya (1746–1828) az 1780-as évektől kezdve több évtizeden át a spanyol királyi udvar festője volt. Ez idő alatt számos portrét készített spanyol uralkodókról, arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és még saját magáról is. A londoni National Gallery 2015 végén és 2016-ban Goya művészetének ezt az oldalát mutatta be egy rendkívüli kiállításon, amely hetven portrét tartalmazott a világ gyűjteményeiből.
A film végigkalauzol ezen a kiállításon, és olyan képeket tár elénk, amelyek bár általában nem hízelgőek, mélyen áthatja őket Goya vonzódása az emberi psziché sötét rejtelmei iránt. Théophile Gautier francia író egyszer megjegyezte, hogy Goya IV. Károlyt és családját ábrázoló portréja „a pékhez és feleségéhez hasonlítja őket, miután megnyerték a lottót”, míg VII. Ferdinánd nem kevesebbnek tűnik, mint egy félkegyelműnek. Alba hercegnő egész alakos portréja különösen magával ragadó; kecses lábával Goya nevét írja a homokba. A hercegnő feltehetően Goya szeretője volt, és a modellje híres festményének, a „Maya aktjának”. Goya saját magát sem kímélte, 1820-as önarcképén saját beteges arcát ábrázolja orvosa, Dr. Arrieta mellett.
A kiállítás és a film segítségével megérthetjük, miért tartják Goyát gyakran az első modern festőnek és az expresszionisták előfutárának.
(
csd)
