Ida

Nagyon megható és szomorú film, egy igazi remekmű.

A 60-as évek elején játszódó lengyel-dán film. Lassú folyású fekete-fehérben forgatott dráma, egy fogadalomtétel előtt álló novíciáról kiderül, hogy zsidó. A nagynénje árulja el, akinek a csúfneve Vörös Wanda, mert az 50-es években vérbíróként tevéke... Többnykedett. Idával együtt felkeresik azt a falut, ahol a lány és szülei éltek és ahol a házuk miatt meggyilkolták őket. Volt egy fiútestvére is a lánynak, róla egyértelműen kiderülhetett volna, hogy zsidó, ezért őt is megölték. A kis Idát viszont elvitték a paphoz, aztán egy zárdában nevelkedett fel. A szülők sírjának megtalálása után a maradványokat Lublinban, a családi sírba temetik el, Ida visszamegy a zárdába, de nem teszi le a fogadalmat. Közben az iszákos Wanda öngyilkos lesz, laza mozdulattal kiugrik az ablakon. Ida részt vesz a temetésén, majd lefekszik egy zenésszel, aztán újra felöltve a novíciusruhát elindul valahová, nem lehet tudni, hogy hová… Remekül visszaadta a korszak jellegét, a szocialista nihil kilátástalanságát.

Egy igazi élmény volt. A kemeratechnika zseniális, a szereplők nagyon ott vannak és a tartalma is tetszett! Plusz külön élményt nyújtott, hogy fekete-fehérben alkották meg a filmet. Megmozgatott... imádtam. 5*

Berto49 telibe talált.

Fantasztikusan szép képek és jól adagolt zene - az egész film nagyon ízléses. Mélységbeli ambícióját méltányoltam inkább az 5 csillaggal, szerintem egy picit azért foghatott volna többet. Én inkább azt szeretem, ha egy film annyi gondolattal áraszt ... Többel, hogy csak azért is befogadod, vagy ha olyan megragadó érzelmileg, hogy az úgyis beindítja az értelmet is, esetleg ha annyira tisztán, egyszerűen elegáns, hogy neked kell befesteni egy üres vásznat, a film csak pici impulzusokat ad. Szerintem itt az utolsó lehetett a cél, de már kontúrokat is ad, és bár tiszta, nem tökéletesen elegáns. Akinek inkább ez fekszik, imádni fogja.

Nem vagyok oda annyira a fekete-fehér "művészfilmekért", de ezt szépen megcsinálták. A jazz-t sem szeretem túlzottan, de Coltrane zenéje órási választás volt, megmutatja, miről is szól igazán a jazz, nagyon szép volt. Elég lassú film, de ha rá tudsz hangolódni, érdemes megnézni.

Először nem tetszett a film kezdete, de a történet egyre izgalmasabbá vált. Szokatlan volt, hogy fekete-fehér a film, de meg lehetett szokni.

Fekete-fehérség miatt annyira nem tetszett, de a mondani valója nagyon jó, de nem az a film amit többszőr is megnéznék!

Az alakítások, a sztori és a zene mind átlag felettiek. Tragikus és az érzelmekre ható dráma, mindenképpen érdemes megnézni.