Tate, a kis ember (Más, mint a többiek)

Nem tudom elmondani, miért, de nagyon tetszett a film. Maga a hangulata az, ami magával ragadott.

Jó film volt alapvetően, drámai történet, bár az alaptörténete egy egész kicsit talán sablonos. Viszont Jodie Foster nagyszerű volt, rendezőként és színészként is kiemelkedő teljesítményt nyújt ebben a filmben szerintem.

A csodagyerekekkel valahogy soha nem tudtam együtt érezni. Szerintem ez a gyerek is kivételezett helyzetben van, ez valahogy kicsit hitelteleníti számomra a történtet, bár persze nem mondom, hogy ha az ember pártatlanul nézi, akkor nem facsarodik össze a szíve.