Halál Palermóban

Win Wenders nem tartozik kimondottan a kedvenc rendezőim közé. Ezt ez a film is megmutatta nekem. Igaz ugyan, hogy elég karizmatikus a főszereplő, de utána annyira lélektelenül viszonyul Palermóhoz, hogy mindent elrontott vele, legalábbis nálam.

Ez a film, jobban mondva a rendezője, hosszú idő után újra tudatta velem, mi az a filmes pszichózis. Az intellektuális-filozofikus-misztikus vonal ugyan nagyon eredetinek tűnik, mégis hatásában inkább unalmasságot és vontatottságot sugallt. Különben technikai szempontból kitűnő munka.