Super Dark Times

Na a Super Dark Times egy remekül összerakott film. Nem egy kimondott horror, az inkább csak az atmoszférájában jelentkezik, de viszont mint dráma, kitűnő. Lassú film egy pár fiatalról, akiket egy nem várt trauma ért, illetve arról, hogyan dolgozzák fel azt. Remek '90-es évek hangulat és még remekebb színészi játékok.

Egy élvezetes tinithriller izgi alaphelyzettel, tehetséges fiatal színészekkel és sötét hangulattal. A rendező szempontjából ez több mint rendben van első nagyjátékfilmnek. Egyedül a befejezése volt bizarr, és szerintem totál következetlen.

Már az elejétől kezdve nagyon jó hangulata van a filmnek, hozza a 'Stranger Things'-féle 90-es évekbeli misztikus atmoszférát, ami határozottan jól áll ennek a sztorinak. Hamar ki is bontakozik a cselekmény, amely során a karakterek személyisége hata... Többlmas fordulatot vesz és ebből jönnek sorra a bonyodalmak és konfliktusok. Ez körülbelül a játékidő feléig tart, aztán hirtelen stílust váltottak a készítők (valószínűleg úgy érezték, hogy az alapkonfliktus nem elég izgalmas) és kapott a film egy laza 'Amerika pszichó'-s beütést, ami abszolút nem illett az addigi eseményekhez, illetve a realitás - ami addig jellemezte a filmet és ezáltal remekül bemutatták, hogy ilyen szituációban, hogyan viselkedhetnek az emberek - megszűnt létezni, így kaptunk egy - igaz hogy pörgősebb, de - logikát és racionalitást mellőző második felvonást. Személy szerint nem bántam meg, hogy megnéztem ezt a darabot, viszont nem voltam maradéktalanul elégedett. Ha valaki szereti a kicsit vontatott, azonban jól kidolgozott, karakterközpontú történeteket, annak ez a film tetszeni fog, viszont a féltávnál bekövetkező váltás már nem biztos, hogy mindenkinek be fog jönni.