Anita Ekberg

1

A család hatodik gyermekeként született. Édesanyja Gustav Fredrik Ekberg, édesanyja Alva Maria Larsson. Anita tizenéves korában modellkedkett, majd 1950-ben édesanyja javaslatára benevezett a Miss Malmö szépségversenyre, ez eljuttatta őt a Miss Svédország versenyre, amelyet meg is nyert.

1951-ben a Miss Universe versenyen képviselte országát és bejutott a hat finalista közé, amely elősegítette színészi karrierjét, ugyanis kapcsolatba került az Universal Stúdióval, ahol dráma-, tánc-, és lovaglás órákat vehetett. Előtte Howard Hughes, az RKO Pictures igazgatója már szerződést és egyben házassági ajánlatot is tett neki.

A magazinok kíváncsiak voltak a feltörekvő sztárra, a lesifotósok minden alkalmat kihasználtak, hogy lefotózhassák. Ekberg az 1950-es évek közepén tört be a filmiparba igazán, előtte főleg reklámszerepeket vállalt. 1955-ben a Casablanca című TV sorozatban vendégszerepelt, majd egy kisebb szerepet kapott a Véres sikátor című filmben John Wayne és Lauren Bacall oldalán, amelyért A legígéretesebb feltörekvő színésznőnek járó Golden Globe-díjjal jutalmazták.

1955-ben forgatta a Művészpánik című vígjátékot Jerry Lewis-szal és Dean Martinnal, majd pedig a Hollywood or Bust következett. Ekkoriban az újságok már a Paramount Marilyn Monroe-jaként emlegették. 1956-ban a híres színész házaspárral, Mel Ferrerrel és Audrey Hepburnnel dolgozhatott együtt a Háború és békén, majd megkapta első főszerepét a Back from Eternity című katasztrófa filmben.

A következő két filmjét, a Man in the Vault-ot és a Zarakot kisebb stúdióknak készítette. Ezután olyan filmekben láthattuk, mint az Interpol, a Valerie, a Paris Holiday, valamint a Screaming Mimi. 1960-ban megkapta Sylvia Rank, a híres filmsztár szerepét Federico Fellini Az édes élet című filmjében, amelyben Marcello Mastroiannival közös kalandja a római Trevi Szökőkútban az egyik legikonikusabb jelenetként vonult be a filmtörténelembe.

Az 1960-as években a The Dam on the yellow river és a Boccaccio ’70 című filmekben láthatta a közönség. Majd az a hír járta, hogy ő lesz az első Bond-lány, ám végül a szerep Ursula Andressnek jutott. 1963-ban Frank Sinatraval, Andress-szel és Dean Martinnal közösen készült el a Két pár texasi című western, majd a későbbiekben újra Fellinivel dolgozott, ezúttal a Bohócok és az Interjú című filmeken. Egyszer egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy ő tette Fellinit híressé és nem fordítva történt. 2002-ben, 50 évnyi pályafutással a háta mögött vonult vissza a filmezéstől.