Bobby Driscoll

2

Robert Cletus Driscoll amerikai gyermekszínész és művész. Cedar Rapidsban gyermekeskedett, majd a család Des Moines-ba költözött, ahol rövid ott tartózkodás után apja betegségét diagnosztizálva az orvosuk azt javasolta, költözzenek Kaliforniába, hátha enyhül az azbeszt betegsége.

Tehetségét egy fodrászatban fedezték fel, még ötéves korában. A borbély összehozta egy ügynökkel, aki egyből szerzett neki egy szerepet az 1943-as Lost Angelben. A következő év is sikeres volt, hiszen további három filmben szerepelt, amiknek végül az ismertségét köszönhette. 1943-tól 1960-ig szerepelt filmekben, közben többször megjelent televíziós műsorokban is. A Walt Disney Stúdió egyik legtöbbet foglalkoztatott gyermekszínésze volt. 1953-ban ő adta a hangját Peter Pan karakteréhez. Előtte 1949-ben Juvenile Akadémia Díjat kapott két főszerepért, az Ablak és a Szívem szerint kedves című filmekben nyújtott alakításokért.

Hiába azonban a sikerek, 1953-ban a Disney felbontotta vele a szerződést, éppen akkor, amikor a legszebben ragyogott a csillaga, a stúdió "Sweetheart Team"-nek becézte őt és gyermekszínész társát, Luana Pattent. Tizenévesen nem tudta, mihez kezdjen. Szülei kivették a Hollywood Filmiskolából, és a Nyugat-Los Angelesi Egyetem középiskolájába küldték. Itt hamar összetűzésbe került a többi gyerekkel, és drogozni is elkezdett. 17 évesen heroinfüggő lett.

1956 decemberében Driscoll és a régi-új barátnője, Marilyn Jean Rush Mexikóba menekültek, majd 1957-ben Los Angelesben elvette feleségül. Két lányuk és egy fiuk született a frigyből, de hamar megromlott a kapcsolatuk, és 1960-ban elváltak. Próbálkozott még a filmezéssel, de nagyon gyér eredménnyel zárultak az erőfeszítései. 1961-ben elítélték kábítószer fogyasztásért, a kaliforniai Chinoban ült. 1965-ben New Yorkba költözött, tervezte, hogy fellép a Broadwayen. 1965-ben szerepelt az utolsó filmjében, a Dirtben, ami egy underground alkotás. Még a nagy Andy Warhol sem tudott már neki segíteni.

1968-ban nyoma veszett valahol Manhattanben, és érdekes módon senkinek nem hiányzott, senki nem kereste. Sem a művésztársai, sem a szülei. Végüll az édesanyja 1969 végén elkezdte hivatalosan is kerestetni, a sztori így festett hivatalosan: 1968 márciusában a New York Greenwich Village egyik elhagyatott házában játszó gyerekek egy holttestet találtak. A vizsgálatok szerint a férfi halálát szívelégtelenség és a vénák elmeszesedése okozta. Iratok nem voltak nála, egy tömegsírba temették a bronxi Hart-szigeten. Végül az ujjlenyomatai alapján derült ki egy év múlva a személyazonossága.