Charles Walters (1911. november 17. - 1982. augusztus 13.) egy hollywoodi rendező és koreográfus volt, aki az 1940-es és az 1960-as évekbeli MGM-musicalekben és vígjátékokban dolgozott. Charles Walters Brooklynban, New Yorkban született és az University of Southern California-ban tanult, Los Angeles-ben.
Walters színészként kezdte pályafutását. Megjelent a Broadway-en számos előadásban, mint a Sam Abramovitchban (1927), valamint Eugene O'Neill előadásaiban, a Strange Interlude (1928-29) és a No More Frontier (1931). Táncolt a Parade (1935) és a Cole Porter-Moss Hart Jubilee (1936) előadásokban... Több
Charles Walters (1911. november 17. - 1982. augusztus 13.) egy hollywoodi rendező és koreográfus volt, aki az 1940-es és az 1960-as évekbeli MGM-musicalekben és vígjátékokban dolgozott. Charles Walters Brooklynban, New Yorkban született és az University of Southern California-ban tanult, Los Angeles-ben.
Walters színészként kezdte pályafutását. Megjelent a Broadway-en számos előadásban, mint a Sam Abramovitchban (1927), valamint Eugene O'Neill előadásaiban, a Strange Interlude (1928-29) és a No More Frontier (1931). Táncolt a Parade (1935) és a Cole Porter-Moss Hart Jubilee (1936) előadásokban színészként szerepelt a So Proudly We Hail-ben (1936).
További ismertebb broadway előadásai voltak a The Show is On (1937), Between the Devil (1937-38), Our Town (1938) és a I Married an Angel (1938). Walters első elismert rendezői munkája a Good News (1947) című film volt June Allyson és Peter Lawford főszereplésével.
Ezt követően karrierje egyik legnagyobb sikerét érte el az Easter Parade (1948) című filmmel Fred Astaire és Judy Garland szereplésével, amellyel több mint 5 millió dollárnyi bevételt szerzett. Walters utolsó filmje a Columbia Picturesnél volt, a Walk Do not Run (1966) című filmje, ami Cary Grant utolsó filmje is volt. Walters 70 éves korában halt meg tüdőrákban Malibu-ban, Kaliforniában. Van egy csillaga a Hollywood Walk of Fame-en a 6402 Hollywood Boulvardon.
(Shelby07)
