A kétszeres Oscar díjas és kétszeresen Oscarra jelölt Frank Lloyd rendező (1886 február 2. - 1960 augusztus 10.) két érdekes címmel is büszkélkedhet: egyrészt ő volt az első skót, aki megkapta Hollywoodban az arany szobrocskát, másrészt az első olyan elnök az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia élén, aki nem Amerikában, hanem Európában született.
Tisztségét egyébként a filmakadémia élén 1934-1935 közt viselte. Frank Lloyd Glasgow városában látta meg a napvilágot 1886. február... Több
A kétszeres Oscar díjas és kétszeresen Oscarra jelölt Frank Lloyd rendező (1886 február 2. - 1960 augusztus 10.) két érdekes címmel is büszkélkedhet: egyrészt ő volt az első skót, aki megkapta Hollywoodban az arany szobrocskát, másrészt az első olyan elnök az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia élén, aki nem Amerikában, hanem Európában született.
Tisztségét egyébként a filmakadémia élén 1934-1935 közt viselte. Frank Lloyd Glasgow városában látta meg a napvilágot 1886. február 2-án, egy meglehetősen szegény családban. Már egészen fiatalon elhatározta, hogy nem kétkezi munkásként fogja megkeresni kenyerét, hanem inkább színpadi színésznek áll.
Skóciában és Angliában azonban nem nagyon tudott szerepekhez jutni, így alig huszonnégy évesen nagy útra vállalkozott: áthajózott Kanadába és ott keresett munkát színházakban. Három évnyi munkakereséssel a háta mögött az elkeseredés szélén állva jutott eszébe az akkoriban egyre bővülő Hollywood és a filmes karrier lehetősége.
Frank Lloyd 1913-ban utazott az Amerikai Egyesült Államokba, egészen pontosan Kaliforniába és a filmgyártás fellegvárába Hollywoodba. Itt az első 2-3 évben különböző kis költségvetésű filmekben kapott szerepeket, melyek egyike sem hozott számára sikert. Ekkor merült fel benne először, hogy a kamera másik oldalára kerüljön és a továbbiakban színészkedés helyett inkább rendezéssel foglalkozzon.
Első kísérlete rögtön egy Dickens mű, a Twist Olivér volt 1922-ben. Első komolyabb rendezői sikerét 1930-ban aratta, egy romantikus történelmi drámával, melynek címe: The Divine Lady. Ebben az évben egyébként két másik filmjét is jelölték, ám ezek végül nem kapták meg az arany szobrocskát.
Négy évvel később, 1934-ben újra Oscart nyert, megint egy történelmi drámával, a Kavalkáddal. Rendezői karrierjének beindulása közben megnősült, feleségül vette Virginia Kelloggot. Később, 1935-ben készítette a Lázadás a Bountyn című filmjét, 1943-ban az Örökre és egy napra című drámáját, 1945-ben pedig a Vér a felkelő napon című romantikus thrillerét. Llloyd az 50-es években már nem készített filmeket, a halál 78 éves korában, 1960 augusztus 10-én ragadta el.
(Ogre)