Versényi Ida a romániai Sülelmedben látta meg a napvilágot 1921. február 10-én. A Zeneakadémián diplomázott 1944-ben, ezután Kolozsváron, majd Szegeden játszott. 1948-ban Debrecenbe szerződött, azonban itt nem jutott szerephez, így rendezni kezdett. A későbbiekben a Nemzeti Színháznál szerződtették le segédrendezőnek, játékmesternek. Egy alkalommal színpadra is léphetett.
Három éven át volt tagja a Budapesti Operettszínháznak, de itt sem rendezői, sem pedig színészi feladatot nem kapott. 1957-ben a Szegedi Nemzeti Színház... Több
Versényi Ida a romániai Sülelmedben látta meg a napvilágot 1921. február 10-én. A Zeneakadémián diplomázott 1944-ben, ezután Kolozsváron, majd Szegeden játszott. 1948-ban Debrecenbe szerződött, azonban itt nem jutott szerephez, így rendezni kezdett. A későbbiekben a Nemzeti Színháznál szerződtették le segédrendezőnek, játékmesternek. Egy alkalommal színpadra is léphetett.
Három éven át volt tagja a Budapesti Operettszínháznak, de itt sem rendezői, sem pedig színészi feladatot nem kapott. 1957-ben a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjévé vált, ahol Vaszy Viktor társaságában bontakozott ki tehetsége. A klasszikus operák mellett számos magyarországi ősbemutató anyja lett. Szegeden lehetősége nyílt balett, operett és prózai előadások dirigensi feladatainak ellátására is.
1950-ben a tanárszakmát választotta; a Színház- és Filmművészeti Főiskola zenetanára, egyetemi docense lett. A szakmában eltöltött négy évtized alatt több generátció mentora, támasza volt, színészpedagógiában a legnagyobbak közé került. Diákjai darabjait többször rendezte, két alkalommal a színpadra is lépett velük.
A művésznőt első ízben a Szerelem (1971) című drámában láthattuk, az ápolónő szerepében. Jelentős rendezői és pedagógusi múltja ellenére a közönség emlékezetébe az Abigél (1978) és a A tanú (1981) című kultikus filmekben nyújtott alakításaival véste be magát. Szerepelt a Forró vizet a kopaszra! (1973), a Mephisto (1981) és a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988) című filmekben is.
Utoljára a Megint tanú (1995) című vígjátékban, Gogolák elvtársnő szerepében láthatta a nagyérdemű szélesvásznon.
A Jászai Mari-díjas művésznő 1992. április 21-én távozott az élők világából.
(erare)