Dózsa László

1

1942. október 12-én született Budapesten. Magyar színész, rendező, kiváló és érdemes művész címmel is büszkélkedhet. Fia, Dózsa Zoltán színész. Artista családba született, édesanyja a Műszinkör artistája volt. A kis Laci nagyon korán szoros kapcsolatba került a színjátszással, háromévesen már fellépett. A Népligetben laktak, de a Rákosi-korszakban az ottani komédiás telepet felszámolták, és 1952-ben kirakták őket egy bérházba, ahol a szülők házmesterként dolgoztak.

Saját elmondása szerint a szabadságharcba is belekeveredett, több alkalommal majdnem meghalt, sőt  ahogy a rabkórházból kiengedték, a kihallgatását vezető ávós tiszt (ÁVH) majdnem halálra verte; annyira megsérült, hogy a klinikai halál állapotába került. Ekkor, mivel azt hitték, hogy meghalt, a Fiumei úti temetőben egy tömegsírba dobták, testére meszet öntöttek. Az esetről a "Bohóc vérben és vasban" című önéletrajzi könyvében nagy részletességgel ír. A sírásó észrevette, hogy mozog, és gyorsan kiszabadította, majd bekerült a Szabolcs utcai kórházba, ahol egy nyolc órás műtéttel megmentették az életét. Azóta is hordozza a koponyájába berakott fémlemezkét.

1956 után postai segédmunkásként dolgozott, majd jelentkezett a Rózsahegyi Kálmán és felesége vezette színiiskolába. Felvették a Színház és Filmművészeti Főiskolára, de mivel nem volt érettségije, közben a Balettintézet levelező szakán leérettségizett. A debreceni Csokonai Nemzeti Színházban (1967–1970) kezdett dolgozni, majd következett a Madách Színház (1970–1980), a Népszínház (1980–1983), innen pedig az útja a Nemzeti Színházba (1983–1991)vezetett, majd ismét a Madáchban dolgozott 1991-től.

Rengeteg televíziós sorozatban és játékfilmben szerepelt az évek során, de szinkronszínészként is jelentős munkássággal bír. Jelenleg az Újpest Színház főrendezőjeként és művészeti vezetőjeként dolgozik. Az 1956-os eseményekben való részvételét sokan megkérdőjelezik, hiszen sem levéltári adatok, sem szemtanúk nem támasztják alá, amit állított, főleg Eörsi László, 56-os kutató kérdőjelezi meg a valóságtartalmát a Dózsa által elmondottaknak, de Baranyi László színművész igazolta, hogy találkozott vele az utcai harcok során, hatalmas vitát váltva ki ezzel az 1956-ot kutató történészek között.