A Peppermint előzetese még megfogott, de amint megláttam a történet vázát és a rendező nevét, már sejthető volt, hogy ugyanabba a buta, klisés akcióorgiába csöppenünk, mint Pierre Morel korábbi filmjeinél (Elrabolva, Gunman). Az Elrabolva ugyan még sikeres volt, de nem lehet a végtelenségig ugyanazzal a sablonnal eladni egy filmet – egy középkorú színészt egyszemélyes hadsereggé alakítva.
A történet és a kivitelezés sem kínál semmi újat: az elmúlt harminc évben évente készül egy-két hasonló bosszúfilm kisebb-nagyobb költségvetéssel. Ez a zsáner már annyira elcsépelt, hogy önmagában nem elég egy film sikeréhez. Az egész cselekmény – még a „fordulatok” is – előre kiszámíthatók, mintha fejben már lepergett volna a teljes film, mielőtt egyáltalán befejeztem volna a nézést. A rendőrök és a kartelltagok egytől egyig sablonfigurák, akiknek az "ijesztő" gengsztersége inkább karikatúraszerű, mint félelmetes. Így minden feszültségnek lőttek, a negatív szereplők jelenetei pedig súlytalanok maradnak.
A lerágott csonton egyetlen értékelhető dolog marad: a kevés, de viszonylag jól megkoreografált akciójelenet. Bár Jennifer Garner nem tartozik a kedvenc színészeim közé, a rá szabott szerepben mégis meglepően jól helytáll. Az elején látott, idilli (inkább giccses) családi jelenetek után nem gondoltam volna, hogy képes lesz hiteles bosszúállóvá válni, de a tekintete és a bunyói meggyőzőek.
Mindez azonban kevés ahhoz, hogy emlékezetes film szülessen. Ahogy Bruce Willis sem tudott új életet lehelni a bosszúfilmes műfajba, úgy Jennifer Garner próbálkozása is gyorsan a feledés homályába vész. Ennél jóval több kellene ahhoz, hogy igazán kiemelkedő akciófilmről beszélhessünk.
Riley North (Jennifer Garner), szerető anya és feleség élete egy pillanat alatt összeomlik, mikor férjét és kislányát egy brutális támadásban megölik. A kómából felébredt... több»
Szereplők: Jennifer Garner, Method Man, John Ortiz, John Gallagher Jr., Richard Cabral
