Mielőtt megnéztem volna a filmet, utánanéztem a történetnek, és kíváncsi voltam, hogyan dolgoznak fel egy ilyen médiabotrányt. Az O.J.: Made in America és az American Crime Story: O. J. Simpson-ügy óta jobban odafigyelek az efféle életrajzi filmekre – milyen jól is teszem, mert az Én, Tonya kihagyhatatlan élmény volt.
Már az első 15-20 perc világossá teszi, milyen hangulatra számíthatunk: egyszerre komikus és drámai. Ahogy haladunk előre, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fekete humor dominál. Zavarba ejtő érzés, amikor a bántalmazásokat, a trágárul beszélő, lányát megalázó anyát nézzük – és mégis el-elnevetjük magunkat. Ez a sajátos tónus frissességet visz a szokványos életrajzi filmek közé, de volt egy elem, ami számomra túl soknak bizonyult: a szereplők közvetlenül a nézőhöz való kikacsintásai. Ez a megoldás egy paródiában vagy egy Deadpool-szerű őrült vígjátékban működik, de itt inkább kizökkentett a film hangulatából.
Ezt leszámítva viszont az Én, Tonya pontosan azt nyújtja, amit egy ilyen filmtől várhatunk. A szereposztás remek – Margot Robbie külön említést érdemel –, és a film végén látható valós felvételek is hatásosak. Ezek nélkül nehéz is lett volna elhinni, hogy az „incidens” végrehajtásában ennyi abszurd figura vett részt – kb. mint a Fargó-ban.
A drámai csúcspont a lezárásnál jön el, amikor szembesülünk az ítélettel. A legnagyobb vesztes maga Tonya Harding lett, akinek a neve azóta is összeforrt a sporttörténelem egyik legnagyobb botrányával. Bár az eset önmagában talán nem elég egy kétórás mozifilmhez, a különös rendezésmód mégis képes feldobni és szórakoztatóvá tenni ezt a tragikus életutat.
83 Én, Tonya (2017)
dráma | életrajzi | sportfilm | vígjáték
A kilencvenes évek amerikai médiaeseményeinek egyik legemlékezetesebb és legnagyobb port felkavaró története Tonya Harding, műkorcsolyázóé. A lány pályafutása elképesztően... több»
Szereplők: Margot Robbie, Allison Janney, Sebastian Stan, Bobby Cannavale, Mckenna Grace
