Óriási reményekkel ültünk be a moziba, hogy láthassuk Reisz Gábor már külföldön díjazott, dicsért, körbeünnepelt filmjét, hogy aztán az első 40 perc után összenézzünk, és halkan egymás közt feltegyük a kérdést: mikor fog történni valami?
Mert a két és fél órás játékidő nem sok cselekményt tartalmaz, gyakorlatilag egy hosszabb rövidfilmbe beleférne minden fontos rész, így viszont kimaradnának azokat a – sem a karaktereket, sem a cselekményt segítő – részek, ahol sokan az órájukat kezdték el nézni. Pl. hogy az újságíró most cigizik-e újra, van sem. Ábel végtelen biciklizéseit, amibe még egy felvétel közbeni kamerarekesz állítás is belefér (ilyet azért egy kész filmben benne hagyni nagyon avantgárd)...
Aki beül erre a filmre, számítson arra, hogy az első 1 órában érettségi tételeket, életszerűtlen párbeszédeket, céltalan, dokumentaristának érződni akaró beállításokat fog látni.
Amit nem lehet elvitatni a filmről, az az országon belüli feszültség, sértettség, kettészakadás bemutatása. Talán a rendező személyes érintettsége adott okot, hogy elkészítse ezt a filmet, és a „Magyarázat mindenre” cím nem is nekünk szól, hanem egy bizonyos valakinek. Mi csak úgy nézőként, beavatás nélkül üljük végig ezt a 150 percet.
Reisz Gábor rendezőnek van egy nagyon jó érzéke, amivel bemutat egy helyzetet, egy közeget. Tette ezt a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan baráti társaságával, akik céltalanul állnak az élet előtt, és teszi ezt most egy apa, egy diák és egy tanító közt. Feldobja a helyzetet, majd azt mondja: van ilyen. Nem mutat irányt, nem alkot véleményt, nem hozza el a feloldozást, ami egy ilyen hossznál elég kényelmes, és a néző idejével kicsit tiszteletlen. Nekünk nem karakterfejlődés az, hogy a film végén belefut a Balatonba (ismét egy vízparti helyzet), és senki nem tanul az egész történetből. Ez nem dokumentumfilm, hiszen ha az lenne, lássuk be, az egész cselekmény meg sem történhetne. Egy érettségi vizsgán jelen van a vizsgaelnök, aki bármilyen hasonló félreértés esetén kimondja azt, amit furcsa módon a film egyszer sem tud kimondani: a fiú egy szót sem szólt, egy bukás. De sajnos akkor nem történne meg a cselekmény, így inkább a karakterek alsó tagozatos gyerekek módjára kommunikálnak egymással észérvek nélkül.
Szerettem volna szeretni ezt a filmet, hiszen fontos a jó magyar film, főleg a független filmgyártás esetében, viszont – és nem voltam egyedül – ez a film inkább dühítően tiszteletlenül bánik a nézővel. Távol tartja magát tőle, ahelyett, hogy magával rántaná, elidegenít, ahelyett, hogy nyitna, és értetlenül hagyja, anélkül, hogy bármit is megmagyarázna.
77 Magyarázat mindenre (2023)
A Magyarázat mindenre valósághű képet ad egy szétszakított nemzetről, egy 18 éves fiú botrányos érettségi vizsgáján keresztül ragadva meg egy megosztott ország lényegét. több»
Szereplők: Sodró Eliza, Znamenák István, Dániel Kiraly, Kizlinger Lilla, Hatházi András
