Kezdem azt érezni, hogy a Marvel-univerzum alaposan megfáradt. A WandaVízió és a Mindvégig Agatha még megmutatta, hogy a megszokott szuperhősös formulán túl is van élet, és a mellékszálakból is lehet valami érdekeset kihozni. A VízióKüldetés viszont számomra inkább egy újabb bizonyíték arra, hogy a látvány és a jól ismert karakterek önmagukban már nem elegendők. A sorozat valahogy súlytalan, vontatott és meglehetősen unalmas, mintha maga sem tudná igazán, miért is van szükség erre a történetre.
Hirdetés
Thomas sem sokat segít a helyzeten: ahelyett, hogy igazán érdekes karakterfejlődést vagy emlékezetes pillanatokat kapnánk tőle, többnyire csak a nyafogását hallgathatjuk. Nehéz igazán bevonódni a történetébe, ha a főhősök is ennyire kevéssé képesek lekötni a figyelmet. Ultron szerepében James Spader viszont egész jó választás, modorosságában van valami fenyegető, ami képes némi életet lehelni a jelenetekbe. Kár, hogy különösebben nagy színészi játékra ezúttal nincs szüksége.
A látványra persze nem lehet panasz. Színes, szagos, technikailag látványos produkció, amely igyekszik minden pillanatban fenntartani a vizuális ingereket. Csakhogy a szép képek mögött hiányzik az a tartalom, ami miatt igazán érdekelne, mi történik a szereplőkkel.
A korábbi spinoffok után joggal lehetett többet várni, ehhez képest kaptunk egy látványos, de meglehetősen üres sorozatot, amelyből hiányzik a lendület, az érzelmi súly és az igazán emlékezetes karaktermunka. A Marvelnek lassan nem újabb sorozatokra, hanem újra valódi ötletekre lenne szüksége.
53 VízióKüldetés (2026)
akció | dráma | kaland | sci-fi
A WandaVízió eseményei után az újjáépített, Fehér Vízióként ismert szintetikus lény magával viszi az eredeti Vízió emlékeit, de nem érzi át azokat az érzelmeket, amelyek... több»
Szereplők: Elizabeth Olsen, Josh Brolin, Paul Bettany, James Spader, Mary McDonnell
