Christian Bale kétségtelenül napjaink egyik legnépszerűbb színésze, aki valóságos átalakulóművész is egyben. Egy-egy szerep kedvéért hajlandó drasztikus átalakuláson keresztülmenni. Elég csak a Batman filmekre gondolni, ahol kőkeményre gyúrta magát és A gépészre, ahol mindössze 55 kg-ot nyomott és betegesen sovány volt. A színész egészen sajátos viszonyt ápol a szakmájával, amit nem is rejt véka alá.
Még 2013-ban adott egy interjút a The Hollywood Reporter magazinnak, ahol meglepő nyíltsággal beszélt a színészkedéshez fűződő kettős viszonyáról. Christian Bale már a pályafutása elején sem a szokványos hollywoodi cukormázas történetet élte át, mivel nem volt kimondott gyerekkori vágya sztárrá válni. Csupán azért kezdett el színészkedni, mert semmi sem szólt ellene, kipróbálta benne magát. És azonnal kiderült, hogy ritka született tehetsége van hozzá.
Ahogy azonban egyre jobban beszippantotta a szakma, egyre inkább börtönnek, kötelezettségnek érezte az egészet. Erről úgy fogalmazott, hogy belső kényszert érzett, hogy újabb és újabb filmeket készítsen, máskülönben rengetegen fognak csalódni. Ez a fajta külső-belső nyomás pedig lényegében tönkretette az egész élményt számára, mivel nagyon nehéz élvezetből csinálni valamit, amit az ember kötelességnek érez.
Később arról beszélt, hogy a színészet iránt kettős érzései vannak, két szélsőséges állapot között hullámzik. Van, amikor imádja, amit csinál és mást sem akar, csak játszani és játszani. Máskor viszont szívből gyűlöli az egészet. A szakmát, az iparágat és a benne dolgozó összes embert. Ilyenkor azt kívánja, soha többé ne lásson egyetlen filmet sem. Egyszerűen gusztustalannak érzi, hogy az egész szakmát a hiúság mozgatja. De aztán jön egy kattanás és ismét megjelenik a vágy, hogy minél inkább részese legyen ennek az egésznek.