Hős és antihős, generációnként más és más figurával írta be magát újra és újra a filmtörténelembe. Van, akinek az Olasz meló nagyöreg, szerethető agytrösztje, másnak a Tű a szénakazalban hidegvérű kémje vagy a Piszkos tizenkettő szemtelen katonája, a fiatalabbak számára Snow elnök az Éhezők viadalából a legöregebbeknek talán Casanova 1976-ból, Fellinitől. Egy ikon távozott.
Donald Sutherland, aki Emmy-díjat nyert az X polgártársért, csütörtökön hosszú betegség után Miamiban halt meg 88 éves korában, írja a Deadline.
Sutherland 1935. július 17-én született a kanadai Saint Johnban, New Brunswick államban, és több mint 60 év alatt mintegy 200 filmes és televíziós munkát számlálóvá duzzadt filmográfiája, mely az 1960-as évekbeli sorozatokban való kisebb szerepléseivel kezdődik.
A nagy áttörést Robert Aldrich 1967-es A piszkos tizenkettő című, sztárokkal teli második világháborús drámája hozta meg számára, amelyben Vernon Pinkley-t alakította a korszak olyan sztárjai mellett, mint Lee Marvin, Charles Bronson vagy Telly Savalas. A mozikban nagy sikert aratott film máig az egyik legjelentősebb amerikai háborús film.
Legismertebb szerepei közül néhányban olyan karakterek lakonikus, ironikus és halálosan komoly előadásmódját tökéletesítette, mint a hűvös fejű amatőr gyilkossági nyomozó, John Klute, Jane Fonda rémült, kiszámíthatatlan call girljével, Bree Danielsszel a Klute című filmben vagy, mint Sólyomszem Pierce az 1970-es a M.A.S.H. című klasszikusban.
Az egyik korai váltásként Sutherland egy szadista fasisztát alakított Bernardo Bertolucci 1976-os 1900/Huszadik század című eposzában, amelyben karaktere vidáman hintáztat egy gyereket a sarkánál fogva, és a fiú fejét a falhoz veri... A színész később is parádésan tudott eljátszani velejéig romlott gazfickókat, akik kedélyesen gyilkolnak és igazi, szerethető jófiúkat is.
Sutherland nem csak Emmy-t, de Golden Globe-díjat is nyert. Utóbbit a Háború a háborúról című tévéfilmben nyújtott alakításáért. Kiterjedt televíziós munkásságához tartozik még többek között a Tudhattad volna, az Édes, drága titkaink és A katedrális. Egyik legutolsó szerepe Az igazság emberei: Bass Reeves című sorozat Parker bírója.
Generációjának egyik legsokoldalúbb tehetsége volt.