Vívódás

2017.10.29 20:49 Berto49 Olvasottság: <100x

0

E. M. Forster regényei arra vártak, hogy azokat James Ivory megfilmesítve ismertesse meg a nézőkkel. Jó példák: Szoba kilátással, Szellem a házban.

Erre az írásra ez különösen vonatkozik, mert a főhős és a rendező érzelmei, vágyai azonosak voltak. Forster a regényt 1913-14 között. az íróasztala fiókjának írta, csak 1971-ben, a halála után jelent meg. A mássága ellen küzdő fiatalember története, minden bizonnyal sok önéletrajzi elemmel megtűzdelve.

Remek lélektani összefoglalása annak a vívódásnak, amit az azonos nemhez vonzódó fiatalember érezhetett. Angliában még az ötvenes években is hatályos volt a merev, szigorú törvény, amely számukra börtönt, vagy kémiai kasztrálást írt elő, lásd Alan Turing esetét (jó sokat vártak a bocsánatkéréssel, hiszen a rejtélyes halálesete után csak ötvenöt[!] évvel később tette meg ezt az akkori brit miniszterelnök.) Maurice esetében, aki „úriember” volt, még a korában jelentős társadalmi különbség megléte is szerepet játszott. Scudder, a vadőr (úgy látszik a vadőrséghez foglalkozási ártalomként járult a csábítás, hiszen a Lady Chatterley szeretője is az volt) a lenézett, alsó néposztályhoz tartozott, apja mészáros volt. A film végén felcsillantott happy endnek a történet idejében nem sok esélye volt. Ahogy Ivory rendezéseiben megszokhattuk a korhűség a film minden kockájában érezhető. Remek epizóddal indul a film: a szégyenlős tanári nemi felvilágosítással. Remek a szereplőválogatás is, bár Maurice külseje a könyvben más. Nagyon jó a szinkron is, James Wilby – Maurice – Lux Ádám, Clive Durham – Hugh Grant – Stohl András. Ritkán lehet látni ilyen jó regényadaptációt.