A film műfaji besorolásában a horror, vígjáték és misztikus elemek félrevezetőek, ez tulajdonképpen egy thriller. Mégpedig egy elég okosan összerakott thriller. A szerkesztése feszes, üresjárat nélküli.
M. Night Shyamalan nagy forgatókönyvíró és remek rendező. Ezúttal is egy kiváló sztorit rakott össze. Nem akkora szám, mint a szintén 2024-ben készült Caddo-tó szintén tőle, de nem is olyan, mint a megbocsáthatatlanul pocsék Kopogás a kunyhóban. Az utolsó félóra kicsit kevésbé összeszedett, mint az első kétharmad-háromnegyed rész, de így is erős film lett.
Az utolsó előtti percek kissé kínosra sikerültek, de érdemes az érzés ellen küzdeni, mert amúgy jobb az előtte lévő 95%-ra emlékezni. A legutolsó mintegy két perc meg már tényleg vicces, de nem a kínos értelemben, hanem tényleg (de továbbra se vígjáték). Látványosan alulértékelték az IMDb-n, így majdnem le se töltöttem, de aztán győzött a kíváncsiságom, és nem bántam meg.
Josh Hartnett jól alakítja a pszichopatát. A filmben feltűnik a rendező maga is két percre mint a crew tagja, illetve jelentős szerepet kap benne a lánya, Saleka Shyamalan mint tinipopsztár. Ő egyébként a civil életben is zenével foglalkozik, most apu megtolta kicsit a karrierjét. Lehet, hogy emiatt a nepotizmus miatt pontozták le, de engem nem zavar ez a húzása, mert amúgy elég jól színészkedett a csaj.
A cselekmény úgy indul, hogy apu elviszi a kicsi lányát egy tini koncertre matinéidőben egy zárt sportcsarnokba, ahol – mint időközben lassan kiderül – a hentes megnevezésű sorozatgyilkosnak állítottak csapdát. Ennél többet képtelenség spoilerezés nélkül elárulni róla.
