Ezzel még várni kellett volna Kate Winslet nagyon rendes, hogy a kisfia forgatókönyvét megfilmesítette. Anyaként mi mást is tehetett volna, és persze a szülői elfogultság okán talán nem is vette észre, hogy ezzel még várni kellett volna. Ugyanis Joe Anders egyszerűen még nem tart ott életkorban és tapasztalatban, hogy ezt a témát, amire vállalkozott normálisan ki tudta volna dolgozni. Jobb lett volna az érettségének megfelelő feladatot vállalnia. Anyu rendezése mellesleg jó és saját magán kívül még pár további jó színészt is felfogadott a feladatra. De hiába, ha a forgatókönyv gyenge.
A sztori elég sablonos, még csak néhány perce ment a film és meg voltam győződve hogy ezt már láttam, de ezt a megjelenés dátumának ellen... több»
Tisztán spirituális Ne úgy nézd, mint egy kaszinói szerencsejátékfüggő történetet. Ez egy mélyen spirituális film valójában. Két módon lehet befogadni. Az egyik az, hogy megnézed, de figyelmesen. Aztán alaposan utánaolvasol, hogy mit láttál. Ha nem vagy a kínai buddhista hitrendszer ismerője, akkor ez a lépés nélkülözhetetlen. Ha nagyon figyeltél, akkor ezen a ponton megállhatsz. A másik módszer annyiban különbözik, hogy ezután fogod és rövid időn belül ismét megnézed, hogy minden együtt legyen végül. Én ez utóbbit fogom tenni.
Tömegcikk Másodszor futottam bele, elsőre se volt egyszerű. Azért összességében szórakoztató, de sokszor megdöbbentően kínos és amikor fogy a játékidő, akkor a házastársi konfliktus feloldása teljesen életszerűtlen lóugrásokban és indokolatlan tempóban valósul meg. Tipp: mielőtt nekifogsz, kapcsold le az agyműködésed, jobban jársz.
Az ötlet jobb, mint a kivitelezés Paolo Genovesével szemben magas elvárásaink vannak a Perfetti sconosciuti (Teljesen idegenek) óta, szerintem ezeknek félig sikerült ezúttal megfelelnie, de összességében egy szórakoztató filmet kapunk. Kicsit kevésbé vicces, kevésbé izgalmas, kevésbé drámai, mint a szanaszét remake-elt korábbi alkotása, de megtekintésre így is abszolút méltó. Ezúttal akkora nagy tanulságokat sem vonhatunk le, mint a rendező jobban sikerült régebbi munkájából (kicsiket azért igen), itt inkább a puszta szórakoztatás lehetett a cél.
A helyszín ezúttal is egy lakás, csak az most olaszosan lepukkant és kaotikus, és most 2+8 szereplőnk van. Kettő ezek közül hús-vér ember, a másik 4-4 pedig az ő belső személyiségr... több»
... olyankor fénytörés keletkezik Ha szereted, ha egy filmben kietlen vidéken csúnya emberek nyolcvan percig küszködnek a gyászukkal és a végén nem sok minden sül ki belőle, akkor ez a te filmed. Amúgy szépen volt kivitelezve, de semmi extra.
60 Búcsú June-tól (2025)
Kate Winslet nagyon rendes, hogy a kisfia forgatókönyvét megfilmesítette. Anyaként mi mást is tehetett volna, és persze a szülői elfogultság okán talán nem is vette észre, hogy ezzel még várni kellett volna. Ugyanis Joe Anders egyszerűen még nem tart ott életkorban és tapasztalatban, hogy ezt a témát, amire vállalkozott normálisan ki tudta volna dolgozni. Jobb lett volna az érettségének megfelelő feladatot vállalnia. Anyu rendezése mellesleg jó és saját magán kívül még pár további jó színészt is felfogadott a feladatra. De hiába, ha a forgatókönyv gyenge. A sztori elég sablonos, még csak néhány perce ment a film és meg voltam győződve hogy ezt már láttam, de ezt a megjelenés dátumának ellen... több»