Az Atlanti-óceánon túl

Egy semmitmondó, unalmas sorozat pocsék színészekkel. A második epizódnál dobtam.

Könnyed és kissé komikus hangvételű, leginkább hétvégi szórakozásra szánt politikai dráma a Netflix új sorozata. A második világháborús ellenállási harcosok hihetetlen, igaz története, akik Franciaországban harcolnak a nácikkal. A Sürgősségi Mentőbizottság valós eseménye egy tökéletes televíziós drámatartalom, a megvalósítás azonban - műfajt váltva - nem lett sikeres. A zsidó vagy náciellenes íróknak, művészeknek, filozófusoknak és a feketelistán szereplő személyek kimentésének izgalmas eseményei helyett könnyed tónusú, inkább egy napfényes kalandfilmre hajazó alkotást kapunk. "Az Atlanti-óceánon túl" egy könnyen emészthető, Ízletes történelemlecke, amit a szereplők személyes dilemmáiba és párbeszédeibe csomagolva tanulhat meg a néző. A szerelmi szálakkal és sok egyéb történéssel is átszőtt hét epizód hosszúnak tűnik, de egy uncsinak ígérkező hétvégédet simán fel fogja dobni.

Valóban megosztó lehet a film előadásmódja. Talán kissé könnyednek tűnik, helyenként frivol, polgárpukkasztó, dadaista, vagy csak szürreális betétekkel operálnak az alkotók, szinte kulturális bemutatót tartva. Hogy emiatt rossz lenne a sorozat? Nem gondolom. Fogyasztható lett a fiatalabb generáció számára is, akik a harcot már csak filmekből ismerik és valószínűleg tele a hócipőjük a komor, megdöbbentő képsorokkal. Biztos vagyok benne, hogy akkoriban is akartak boldogok lenni, élni, ünnepelni az emberek, hisz esetleg az utolsó ilyen alkalom volt az életükben. Az alkotók úgy döntöttek, ezekből az elemekből emelnek be többet a képkockákra. Nálam működött. A színészek is plasztikusan hozták a figurákat, számomra hitelesen. Továbbá sokat nyomott a latban, hogy a történet igaz, valóban létezett Varian Fry és csapata, és tényleg nagyjából kétezer embert mentettek ki a megszállt Franciaországból. A jellemfejlődés jól érezhető, ahogy az eredeti elveket elengedik és végül válogatás nélkül segítik az embereket, nem csak az Amerika által propagált művészeket, ismert alkotókat. És ahogy az már lenni szokott, jó tett helyébe jót várj: Fry-t hosszú évekig kommunistának titulálták a szabályszegése miatt, és az FBI megfigyelés alatt tartotta. Végül halála előtt kapta meg a Francia Becsületrendet.

Könnyed szórakozásnak elmegy, egy kikapcsolódáshoz ideális film egy hétvégi délutánon. De semmi több.