A szív emlékei

Rengeteg semmitmondó párbeszéd volt benne, már az első résznél unatkoztam, de kitartottam, és valamiért mindig tovább néztem. Kicsit nehezen hihető, hogy egy átültetett szív miatt bevillannak neki egy másik ember emlékei, de érdekes volt. Nem nagyon ... Többértettem a főszereplő lány érzelmeit, én nem láttam rajta a gyász miatti gyötrődést. A srác inkább nem tudta hova tenni a saját érzelmeit, amit egy idegen iránt kezdett érezni. Szomorú volt a vége, nem ilyen végkifejletet gondoltam volna. De a véleményem nem változott, hogy a japánok nem tudnak jó sorozatot csinálni, vagy csak ritkán.

Szépen és érdekesen feldolgozza a gyász témáját, kérdéseit, szerintem megható sorozat, tudom ajánlani.

Spoilermentes! A gyász... mindenki másképp éli meg. Vannak, akik ünneplik az elhunyt életét, míg mások mély depresszióba esnek szeretteik hiányától. Biztos vagyok benne, hogy sokan elgondolkodtunk már azon, hogy bár mást mondtunk volna utoljára, hogy bárcsak még egyszer beszélhetnénk vele... Történetünk egy boldog kezdetet követően egy villámcsapásszerű véggel folytatódik. Főhősnőnk, Saeko, éppen kimondja az igent, amikor balesetet szenvednek, és elveszíti vőlegényét, Yusukét. Yusuke szívét egy beteg számára transzplantálják, és hamarosan kiderül, hogy nemcsak a szívét, hanem az emlékeit is megkapta. A sors különös játéka folytán Saeko és az új szív tulajdonosa egy vonaton találkoznak, és hamarosan felismerik egymás kilétét. Az emlékek és érzelmek kavalkádja újra összeköti őket, és egy különleges kapcsolat bontakozik ki közöttük... Emberi történet, emberi karakterekkel. Az egyébként is erős alaptéma mellett még a karakterek is mélyen ki voltak dolgozva, a zene és a színészi játék nagyszerű. Mindenképp ajánlom megtekintésre!