Vélemények (1)
Húsz-huszonöt perc környékén bealudtam álomnyállal, ez matinéidőben, délután 18 és 19 óra között történt. 38-40 perc környékén felriadtam, mert a macskánk átmászott rajtam, de akkor már nem tudtam visszakapcsolódni a filmbe. Van Párizsban egy túlsúlyos lány, aki szépen énekel, meg van még ott egy énektanárnő, meg alkotói válságban lévő író is van, akad még valami srác, akit a túlsúlyos lány betakart, amikor az másnaposan kinyúlt a járdán, amit másnapos srác meghatónak talált, vagy ilyesmi. Néha egy taxis vagy pincér annyira paraszt, hogy az Budapesten is bicskanyitogató lenne, van, aki ezt tűri, van, aki meg nem. Idáig tudom a történetet, tovább nem is fogom tudni. A forgatókönyvet Cannes-ban és az Európai Filmdíjon legjobbnak választották. De akkor milyen volt abban az évben a többi forgatókönyv? Kemény idők járhattak.
