Dunának, Mekongnak egy a hangja

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Bár az talán még ma is köztudott, hogy egykoron a volt szocialista országok sok diákjukat küldték Magyarországra tanulni, szerintem az ázsiaiak azok, akiknek az ittléte leginkább elfelejtődött. Úgy vélem, ha erre a kérdésre terelődne a szó, még az id... Többősebbek is főként az európai országok diákjaira, illetve az afrikaiakra gondolnának (holott például a vietnamiak közül sokan le is telepedtek hazánkban). Azért is érdekes ez a film, mert pont ezt az egykori vietnami tanulóifjúságot mutatja be, akiknek jó része ma már a nagyszülői kor felé közeledik. Habár viszonylag keveset tudunk meg a fiatalok akkori mindennapjairól, s mindössze 6-7 volt vietnami diákot kérdeztek meg az alkotók, így is kiviláglanak például a kulturális különbségek, a távolról jöttek rácsodálkozása a nyugati világra, a viszonylag szabad életre. S az is érdekes, hogy még ennyi évtized távlatából is majdnem anyanyelvi szinten beszélnek magyarul, sokan őrzik a magyar kultúrát a családjukon belül (sajnos éppen ebből kapunk keveset a filmben), és vannak is, akik visszavágynak Magyarországra, vagy netán időnként el is látogatnak ide. Alapvetően jó témát boncolgat ez a film, de szerintem kicsit felszínesre és rövidre sikerült, talán átgondoltabban és mélyebbre ásási szándékkal kellett volna a készítőknek e kérdés felé fordulniuk.