A különös kertész

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Egyben ledaráltam tegnap. Elég vegyes érzelmeket kelt, de rá kell szánni az időt, és egy idő után már nézeti magát. Szokatlan koncepció. Ragyogóan megmutatja, hogy nemcsak egy fizikailag bántalmazó apa tud uralkodni a gyermekén, hanem egy manipulatív anya is. Tökéletesen illik a képbe a problémás lány és a lebukás közelsége. Külön ínyencség a nem fizikai erőszakkal, illetve szúró- vagy lőfegyverrel való gyilkolás, hanem a "hobbi" által biztosított méreg, a türelem, a megfigyelés, a tervezés. Szépen, apránként kapjuk az információkat mindenkiről, együtt haladhatunk a nyomozókkal is, bár ott is a kettőjük közötti dráma, kapcsolat legalább annyi időt kap, mint az ügy. Gondolom, ezért nem kapott bűnügyi kategóriát is. Akadnak kisebb csavarok, meglepetések, a lezárás pedig olyan szempontból tökéletes, hogy lehet(ne) folytatás, de így is működik. Az előttem leírtakhoz: minek több nyomozás, ha nem bűnügyi sori, nem az a fő szál, a lényeg? A baleset (el is hangzik!) fejsérülést okozott, ez a fizikai trauma az érzelemmentesség oka. Hogy tud "hidegvérrel" cselekedni, aki nem érzelmes? Nem "talál" érzelmeket. Az agyában egy jóindulatú, de növekvő daganat okozza, ami rosszullétekkel kezdődik, még a szerelem előtt. Mintha nem figyelnének páran arra, amit írnak, vagy arra, amit néznek. Ajánlható a minisori, jó. De ne pörgess bele, mert szinte mindig történik valami, ami kell a teljes képhez!

Meglepetéssel indul a sorozat, a „Tiptoe Through the Tulips” dallama sokat sejtetett, aztán a sejtelmes hangulat sajnos nem folytatódott, az ámulat elmaradt, és valami egész más kvalitást kaptunk. A „Különös kertész” egy bűnügyi mese az érzelemmentes bérgyilkosról, aki mégis érzelmekre talál egyik megbízásakor. Nem igazán ismert a „romantikus thriller” műfaja, mégis valami ilyesmi zajlik a szemünk előtt, amikor a fiatal, megélhetéséért embereket ölő kertész hirtelen beleszeret egy nőbe. „Elmer” érzelmi üressége egy traumás baleset következménye, majd életét a kertészetnek szenteli, mérgező szérumot főz a növényeiből, amit hidegvérrel fecskendez az áldozataiba. Az érzések hiánya ebben a tevékenységében segítséget jelent neki, sebészi pontossággal hajtja végre a megbízásokat. A kissé „Bates Motel”-re emlékeztető pszichológiai történet drámai fordulatokban bővelkedik, véleményem szerint egy nagyon nézhető és élvezetes sorozat. Na és a befejezés természetesen magában hordozza a folytatást, egy második évad lehetőségét...

Mindenképpen érdemes volt megnézni, mert a koncepció és a kivitelezés is sajátos, élvezhető.

Lehetett volna több a nyomozós rész, és kevesebb enyelgés. Az utolsó rész nekem kissé összecsapottnak tűnt, a végén kiderül, hogy lesz folytatás.