A film egy angliai kollégiumban játszódik, ahol Mick is tanul. Az iskolában tökéletes elnyomó rendszer működik, az előjogokat a társadalmi hovatartozás alapján határozzák meg, a tanároknak tett szívességek többet érnek, mint a szellemi teljesítmény. Mick és társai… Több

FILMINFÓ
KULCSSZAVAK


82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount

82 Ha... (1968)
A kép forrása: Paramount
Lindsay Anderson, az angol free cinema egyik jelentős képviselője volt. Rendezői munkássága olyan kiemelkedő filmeket eredményezett, mint az „Egy ember ára”, „Tűzszekerek”, „Britannia gyógyintézet”. Ugyanakkor színházi rendezői tevékenysége mennyiségben is, minőségben is kimagasló. Az 1968-ban forgatott „Ha…” („If…) című munkája hazánkban a legismertebb. Ez a rendezése a filmes mozgalom talán utolsó darabja, amelyben magyarázatot keres a fiatalok hatvanas évek végi lázadásának okaira. Egy nyilatkozata szerint: „Egy társadalom, amely nem tud mást, mint erőszakkal rákényszeríteni a fiatalokra a maga elveit, egy szép napon szembe kell hogy találja magát a véres erőszak tiltakozásával.” A hagyományos angol kollégiumi élet bemutatása áttételesen a társadalom akkori állapotára is vonatkozik. A film végi lövöldözős lázadás oka az elrendeltetett jövő elleni tiltakozás. Nincs miért alkalmazkodni a kollégium ósdi hagyományaihoz. Érdemes megemlíteni, hogy a film operatőrje a cseh emigráns, Miroslav Ondříček, aki a későbbiekben a szintén emigrált Miloš Forman állandó munkatársa volt. A sok szereplős film egyik főszereplője Malcolm McDowell, akinek ez volt az első fontos alakítása és mintegy előkészülete a néhány év múlva leforgatott „Mechanikus narancs” című Kubrick-film ikonikussá vált figurájának eljátszására.
A film egyik érdekessége, hogy egyes részletek az egyébként színes filmben fekete-fehérben láthatók. Erre két magyarázat is olvasható. Az egyik variáció szerint a pénzhiány volt az oka, a másikat is kényszer szülte. A kórusos jelenetet a fényviszonyok miatt fekete-fehérben vették fel, A rendezőnek támadt az az ötlete, hogy felváltva kövessék egymást a színes és fekete-fehér jelenetek.
1969-ben a Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a legjobb filmnek járó Arany Pálmát.