Manodrome

Tipikus Andrew Tate-es nőgyűlöletes őrület ez a film. Mintha direkt reklámoznák ezt az agyament szekta baromságot, hogy pfuuu, gyűlölni kell a nőket, és csak a férfi az erős egymaga, és megállja a helyét egyes-egyedül, nem osztozkodik, minden az övé,... Több neki senki se parancsoljon, full öntörvényűek szexmegvonással... jajh... hagyjad már magadat!!! :D :D És még kajak el is hiszik magukról ezt a sok balgaságot, mert épp bedurciztak valamin, mert a nő is egyenjogú akar lenni egy kapcsolatban, és máris szektát csapnak, és keményeket böfögnek egymás között, hogy ők a világ qrva nagy urai, közben meg áll a péló! :D :D Röhög a vakbelem!!! :D Jesse Eisenberg egy anyámasszony katonája életét mutatja be, aki csapódik jobbra-balra, mert fingja sincs, mit is akar az élettől, mert anno apuci elhagyta... mégis a nőket gyűlöli(??!!!). Akkor most hogy is van ez? Anyád nevelt fel, te szerencsétlen, nem az apád, és nem anyád hagyott el, hanem az apád!!! Mégis anyád és a nők a bűnösek? Egyszer muff, másszor kolbász kell... mi van??!! Nah, jó... ez a film vicc volt úgy, ahogy van, és ez az egész szektás trend is, amit az agyament Andrew Tate nyomat a nagyvilágba, és a lúzerek meg utánozzák, bekajálják!

A Manodrome egy Taxi Driver jellegű film szeretne lenni, azonban antipatikus főszereplője és kaotikus narratívája nem engedi, hogy rendesen kibontakozzon, és egy fókuszált üzenetet átadjon. A Jesse Eisenberg által alakított Ralphot követjük a sztorib... Teljes kritika

Nem értem, mit akart kifejezni ez a film. Adrien Brody és Jesse Eisenberg miatt néztem meg. Kár volt, érthetetlen fordulatokkal van tele a film.