kabel

Szórakoztató horror
A Welcome to Derry nem fog a történetmesélésével lehengerelni, de kreatív ijesztéseivel, szaftos effektjeivel és korhű látványvilágával szinte biztos. Ez egy egyszerű sorozat: a legtöbb epizód felépítése hasonló, 15 percenként kapunk egy kreatív, véres elemet. Egy Stranger Things-jellegű gyerekcsoport szembeszáll egy szörnnyel, amit eleinte csak ők ismernek, a katonaság is kavar valamit. Ismerős lehet ez már, mégis működik, mert a történet nem álldogál egy helyben egy percet sem, és hőseink szépen bukdácsolnak jelenetről jelenetre. A bohóc legendája is tágul, már jóval túlmutat a könyv vagy a filmek mitológiáján és új mágikus elemek is megjelennek. Már nem a gyermeki egyedülléten van a hang... több»

Lassú őrlődés
A Harvest - címe ellenére - nem népi horror, de témaköre hasonló: a természet népe az iparosodás ellen, tradíciók vs modernitás, boszorkányság és kisközösségek. Egy iszonyat lassú és energiamentes film ez, valakinek be fog jönni ez a kicsit mélázó, álomszerű világ, amit érezhetően stilizáltak, hogy látványban is erős legyen, de oly sok minden tényleg nem történik a sztoriban, sem cselekmény-, sem karakterszinten. A színészek ügyesek, de főhősünk folyamatos narrációja nekem nagyon altatónak hatott, és messze túl sokáig tart, amíg bármi konfliktus feltűnik. Egy időben és térben meghatározhatatlan faluba különös emberek érkeznek: Egy térképkészítő, két tolvaj és a terület birtokosa különböző fo... több»

Az izé
Ez egy időutazás. Egyszerre viccet csinál a zsáneréből, karaktereiből és ezekből a sci-fi történetekből, valamint az egész sztorijából, mégis egy érdekes, enyhén szürreális sztorit tudott mutatni, ami elég szórakoztató volt, hogy egészen a lezárásáig túl tudjak nézni a túltolt CGI-effekteken. A film főszereplője egy leszerepelt iskolai focista, akiből biosztanár lesz, miután megfordítja az életét. Az egyik diákja régi szerelmének gyermeke, és elbizonytalanodik, vajon mégis ő volt az apa? De mindenki tervét keresztülhúzza az Ick, egy furcsa, polipszerű növény, mely mindenre rátelepedett, és egyre kevésbé tűnik ártatlannak. Amíg a fiatalság soy latte étrenddel, Tarr Bélával és kulturális kisaj... több»

Better Call Nobody
Egyszer teljesen nézhető nyári lövöldefilm. Langyos akciójelenetek és egyszerű csihi-puhi pár klisével meg közhellyel. Lényegében az előző film kópiája, csak még akciódúsabb és még több egysorost kevertek bele. A következő etapra az lenne a tanácsom, hogy legalább minimális feszültség legyen a filmben néha, ahol egy kicsit aggódhatunk egyik-másik szereplőért. Jelenleg minden pozitív szereplő kb. egy Mary Sue volt, aki elpusztíthatatlan és mindig, minden szituációban kérdés nélkül győzni fog. Bármennyi katona bármilyen fegyverrel, bármilyen tudással jön ellenük, mindig képesek valami Reszkessetek Betörők-szintű csapdákat pár óra alatt összepakolni, amibe felnőtt emberek gond nélkül beleesnek.... több»

Én vagyok Spartacus!
Láttam, hogy az internet népe fellázadt az új sorozatra, mintha a Spartacus bármikor is a történelmi hitelességről szólt volna. Ki kell, hogy ábrándítsak mindenkit: a sorozat mindig is történelmi fantasy volt, kb. mint a 300. A House of Ashur hozza a korábbi széria minden ismert elemét rendesen. Végtelen sok CGI erőszak, olajozott meztelen testek, softcore pornó és 20 négyzetméteres műanyag helyszínek. Ami miatt ismét érdemes belekukkantani, az a próza; fantasztikus fake ókori angolt beszélnek a szereplők, és ez olyan hangulatot teremt, amitől minden beszélgetés egy retorikai csatának hat. Mennyivel izgalmasabb egy szimpla "I agree" helyett az, ha azt mondod, hogy "we are one in such regard"... több»