kabel

Népdal szörny
Nem hittem volna, hogy egy Lynches, mockumentary thrillert fogok nézni. Akad benne feszültség, meg mondanivaló, és kellemesen creepy vonal is megvan, de tempója olyannyira lassú és történetvezetése idegenítő, hogy nagyon nehéz ajánlani a látottakat. Az első fél óra közel élvezhetetlen zagyvaság, jelentős része gond nélkül kivágható, mivel a történet vagy hatszor elindul aztán megáll benne. A film végére áll össze a kép, akad is egy egész kurrens mondanivaló itt, azonban kérdéses, hogy erre a pocsolya mélységű tartalomra tényleg érdemes másfél órát szenvedni? Szóval a sztori szerint van egy jaguár szellem, amiben szereplőink hisznek, ami mindenféle dolgokra sarkalja azokat, akik körülötte va... több»

Poszt-apokaliptikus álom
Kimagaslóan unalmas és altató bugyutaság. Gondolom ez valami adójóváírás vagy hasonló miatt készült, mert kreatív energia, vagy bármiféle üzenet már nem szorult bele. A történet harmatgyenge, nem megy sehová, nem mutat semmi olyat, amit ne láttunk volna. A trailerben ordító szörnyeket alig látni igazából, és a készítők az izgalmas történetmesélést vagy világépítést is inkább az asztal alá söpörték, hogy semmitmondó, repetitív jeleneteken keresztül ne kezdjenek semmit figuráikkal. A film jelentős részében apa lánya játszik túlélőset egy szigeten miközben semmi sem történik. A gond az, hogy lett volna itt egy sztori, amiben lett volna minimális potenciál. A cselekmény lényege, hogy szörnyek j... több»

Bullying
Rég utáltam már egy kissrácot ennyire. A The Plague egy remek hangulatfilm arról, hogy mennyire rossz arcok a gyerekek, és a kiközösítés hova vezet. Van egy nagyon erős idegenítési effektus itt; a jelenetek beállítása, a hangeffektek, a zene és a karakterek dialógusai is ezt segítik elő. A gyermekkor hierarchiája ugyanúgy borzasztó, mint egy multicégé, és a kis lurkók valahogy még keményebben tudják egymást szívatni. Azt hinnék, erre ott van a felsőbb hatalom, a felnőtt, aki majd rendet tesz és igazságot formál, de az kb. olyan, mint Jahve: fennkölt dogmákat mondogat, és látszik, hogy képtelen együttérezni a rábízottakkal, és büntetésből csak egyfélét ismer. A gyerekek fantasztikusan játszot... több»

Rossz döntések sorozata
Hát ez meglepően gyenge évad volt. Nem második évad szintű bugyutaság, de meg sem közelíti az első évadot. Még sosem láttuk Reachert ilyennek: idiótának. Repetitív harcok, nagyon utálható mellékszereplők, detektívmunka szinte teljes hiánya, és nevetséges forgatókönyv jellemzi az epizódokat. Főhősünk nem kap igazán teret, hogy remekeljen, a sztori nagy részében A-ból B-be fut, rendőrök, ügynökségek és más ellenségek üldözik, de ne aggódj, az évad végére minden haláleset elsimítódik, mágikusan. Természetesen nem sok értelme van a látottaknak, de ezt nem is várom el egy reptéri novellától. Reacher teljesen véletlenül belekerül egy többszintes gyilkosságba, pont jókor volt jó helyen, megint. Öss... több»

Embertelen emberrablás
Hát, Yorgos bátyám műveit ismerve ez nekem nem volt elég szürreális. Nem is nagyon adott semmi újat a témában, kb. csak leírta az alapötletet és beült a rendezői székbe, minden szépen forgott. Nyilván a színészi játék kiváló, és a sztori eleje is fantasztikus, de aztán várod, hogy a szürrealitás átvegye a mozit, mint a Szegény párákban vagy a Homárban, ám a hatás elmarad, nem igazán változik semmi. Mintha a film nagy része nem tudta volna felhasználni színészeit és sztoriját. Szóval van egy fura, összeesküvéselmélet-hívő csávó, aki autista unokatesójával elrabolja a közeli gyógyszergyár igazgatóját, mert azt hiszik, űrlény, és azt akarják, hogy szóljon az uralkodójának, hogy hagyja el a Föld... több»