Miss Meadows

...és meg is próbáltam ilyen szemüveggel nézni. De a szög egyszerű sztori mellé a borzalmasan gyenge színészi játék és a beállítások... hát... a 80-as, 90-es években elment volna egy tévéfilmnek. Nagyon retróra sikeredett, a szónak nem a jó értelmében.

Az utóbbi időben elég sok film esetében éreztem azt, hogy a jól, vagy legalábbis átlag felett induló film megbicsaklott, és ellaposodott a film fele után. Nos, a Miss Meadows esetében pont fordítva történt. A film 15. percétől egyre gyakrabban fordul... Többt meg a fejemben, hogy mi lenne, ha nem nézném tovább, nem biztos, hogy megéri rááldozni másfél órát, de a film közepétől egyre inkább kitisztult a mondanivaló, kiderültek az összefüggések, és ezzel egyidőben egyre érdekesebbé vált a történet is. Minőségben természetesen nem lehet egy lapon említeni, ugyanakkor ebben feltétlenül hasonlít a Breaking Badre, ahol szintén voltak az első évadban olyan pillanatok, amikor elbizonytalanodtam, de kiderült, hogy csak megfelelő módon kellett kibontani a történetet. Szóval, nem volt ez olyan rossz, mint amit az átlagos pontozás mutat. 7/10.