My iz budushchego 2

Két fiatal orosz hadtörténész, akiket már az első részben is megismertünk, Ukrajnába utazik, hogy részt vegyen a Lvov-Sandomierz hadművelet hagyományőrző újrajátszásában 1944. júliusában, korhű ruhákban és fegyverekkel. Előtte való este viszont a nagy koncerten konfliktusba kerül az orosz Szergej és Oleg az ukrán nacionalistákkal. A konfliktus olyan szintre jut, hogy az ukránok, Taras és Seryy aktiválnak egy romos kúriában maradt háborús bombát, ami felrobbanva négyüket egy időkapun keresztül visszarepíti 1944-be, abba az időszakba, amikor az ukrán és német katonákból álló SS egységet bekerítik a szovjetek. Vörös Hadsereg és az SS csapatok kegyetlen harcának közepén találják magukat, ráadásul bármelyik oldalra is kerülnek a kalandjaik során, senki nem hisz nekik, hogy ők a jövőből érkeztek. Szerencséjükre ismerősökkel találkoznak a Vörös Hadsereg tagjai között, például Szergej szerelme, Nina, akit halottnak hitt. Ráadásul kisbabát vár. Az SS csapatok ki akarnak törni a gyűrűből, pont a romos kúria felé, ahová a négy időutazónak el kellene jutnia, hogy a jelenbe visszatérhessenek. A film erős kritikát ad – persze orosz oldalról nézve – az ukránok részvételére a II. világháborúban. Persze azt az okot hanyagolja, hogy miért tettek így az ukránok, s miért ennyire orosz ellenesek…