Éden

Az Éden egy ambiciózus pszichológiai thriller, amely a 1930-as években játszódó valós eseményeken alapul: néhány európai vándor egy elhagyatott szigeten próbál létrehozni egy új, utópikus közösséget. A film rendezője Ron Howard, aki már számos kasszasiker filmet tud magáénak. Kiemelhető, hogy a színészgárda különösen erős és sokszínű, ami az Éden egyik legmeghatározóbb erőssége. Jude Law Dr. Friedrich Ritter szerepében filozófikus, radikális gondolkodóként jelenik meg: megjelenése egyszerre karizmatikus és zaklatott. Vanessa Kirby, mint Dore Strauch, nyugodt elkötelezettséggel viszonyul Ritterhez, de az érzelmi feszültség idővel felszínre tör. A ma élő talán legvonzóbb színésznő, Ana de Armas talán a legdrámaibb figura: szenvedélyes, manipulatív, ő hozza be a filmbe az erotikát és az energiát. S még meg sem említettük Sydney Sweeneyt, aki szintén emlékezetes alakítást nyújt. Daniel Brühl is meggyőző Heinz Wittmerként, bár őt sosem kedveltem igazán. A film teljes mértékben hozza az elvártakat, mindenképp érdemes megnézni!

Már az előzetest látva feltűnt az igen komoly sztárparádé, nem semmi figurákat sikerült összeverbuválni a filmre. Többé-kevésbé kedveltem a rendező előző munkáit is, főleg a zseniális Tizenhármakat. A sztori megtörtént eseményeket dolgoz fel, nem véletlenül az élet a legjobb forgatókönyvíró. :) Színészi fronton remek alakításokat kapunk, főleg az Ana de Armastól eléggé karakteridegen bárónő a kiemelkedő, elég rendesen lopja a show-t. Gyakorlatilag három csapat adok-kapok-konfliktusait követi a film, melyre a zord környezet is rákontráz egyet, már az első pár perc után világossá válik, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki. A rendezés, az operatőri munka és a zenék is kiválóak, minden tekintetben igényes alkotás. Baromira tetszett, ajánlom mindenkinek!

Az Éden számomra egy olyan filmélmény volt, amely egyszerre nyűgözött le és hagyott bennem furcsa ürességet. Ron Howard rendezése technikailag hibátlan, a szigetvilág nyers szépsége majdnem önálló szereplővé válik, és mindvégig ott vibrál benne az a feszült, bizonytalan atmoszféra, amitől úgy érzi az ember, mintha ő maga is egy elszigetelt közösség része lenne. Mégis, a film legnagyobb ereje nem a látványban, hanem az emberi kapcsolatok bomlásának ábrázolásában rejlik. A szereplők közötti kezdeti idealizmus nagyon gyorsan széthullik, és ahogy a karakterekben feszülő ellentétek felszínre törnek, egyre nyilvánvalóbbá válik,az igazi veszély nem a természet, hanem az emberi ego, a féltékenység és a hatalomvágy. Ugyanakkor úgy éreztem, hogy a film néha túl sok szálat akar egyszerre kibontani, emiatt bizonyos karakterek motivációi kissé vázlatosak maradnak. A színészek játéka meggyőző, de időnként hiányzott az a plusz mélység, ami igazán átélhetővé tenné a szereplők belső vívódását. Ennek ellenére az Éden különlegesen kellemetlen kérdéseket tesz fel a civilizációból való menekülés illúziójáról, és arról, hogy tényleg képesek vagyunk-e újrakezdeni bármit is, ha közben magunkat visszük magunkkal. Olyan film, amely talán nem hibátlan, de hosszú ideig veled marad a gondolataiban.

Szerintem érdemes volt megnézni, bár nem lett hibátlan. Tegnap láttam, és még most is gondolkodom rajta, mert elég sajátos hangulata van. A történet egy gyönyörű, mégis veszélyes szigeten játszódik, ahol a szereplők közötti feszültség folyamatosan nő. Tetszett az egész helyszínválasztás, mert egyszerre volt szép és nyomasztó – pont ez adta a film erejét. A színészek jól teljesítettek: Jude Law kifejezetten erős volt, Ana de Armas pedig nagyon természetesen játszott. Jó volt látni, ahogy a karakterek lassan széthullanak a helyzet súlya alatt. A film nem kapkod, inkább lassabban építkezik, ami néha jó volt, néha kicsit leült, de összességében működött. A feszültség szépen épül, és időnként tényleg elgondolkodtatott, hogy mit tennék én ilyen helyzetben. A történet nem bonyolult, viszont eléggé emberi és érdekes. Vannak részek, amik jobban ütöttek, mint mások, de még így is lekötötte a figyelmemet. Összességében nekem tetszett, mert különleges hangulatú, jó színészi játékokkal és egy olyan sztorival, ami végig fenntartotta az érdeklődésemet. Ez a film inkább lassú, de aki szereti a feszültebb, rejtélyesebb történeteket, annak szerintem simán bejöhet.